Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Antall József: A hadsereg főparancsnokságával kiegészítve, mert ... a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ’46-ban nem engedte ezt egyértelműen belevenni a 46:I-be, és ezért a katonai kérdés konfúzusan van benne megfogalmazva.110 Ezzel el is érkeztünk a kerékasztal-tárgyalások köztársasági elnökkel kapcsolatos vitáinak egyik sarokpontjához, hiszen az idézett részletből is kitűnik, hogy a résztvevőket zavarta az MSZMP főtitkárának hadsereg-fő- parancsnoki felhatalmazása, különösen akkor, a rendszerváltás időszakában. Az MSZMP és az EKA az 1946. évi I. tv. alapján azt kívánta alkotmányba foglalni, hogy a köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka, ám a HO ezt a funkciót a Minisztertanács elnökére akarta ruházni. Az NKA középszintű politikai egyeztető bizottságának 1989. szeptember 11-i ülésén Somogy vári István megalapozott szakmai magyarázattal szolgált, melynek lényege a következő volt: Az 1946. évi I. törvény is úgy rendelkezik, de miért rendelkezik úgy, és miért rendelkeznek az országok alkotmányai túlnyomó többségükben úgy, hogy az államfő legyen a fegyveres erők főparancsnoka? Elsősorban azért, mert a fegyveres erők főparancsnoklása nem egyeztethető össze pártpolitikai érdekek érvényesítésével, és nem kormányzati tevékenységet igénylő funkció, hanem a nemzet egységét kifejező funkció, amit az államfő testesít meg. A Minisztertanács elnöke a magyar jogrendszer szerint és a [kontinentális] jogrendszerek többsége szerint nem kiemelkedő jogosítványú személy, aki a Minisztertanács többi tagjához képest gyökeresen eltérő és kiemelkedő funkciót töltene be, hanem első az egyenlők között, bizonyos speciális és sajátos jogosítványokkal, de nem olyan kiemelkedő jogkörökkel. Az a konstrukció, amit mi közösen elfogadhatónak tartunk, az államfőt és a kormányt illetően olyan, [hogy] az Ellenzéki Kerékasztallal egyező véleményünk szerint a köztársasági elnök jogkörébe lehet csak adni ezt a jogosítványt. 110 Az 1946:1. törvény 11. § (2) bekezdése: „A köztársasági elnök hadüzenetre, a hadiállapot beálltának megállapítására, békekötésre, a honvédségnek az ország határán kívül alkalmazására csak a Nemzetgyűlés előzetes felhatalmazásával jogosult.” - Ebből az látszik, hogy az elnöknek vannak jogai a hadsereggel kapcsolatban, de az nem szerepel benne, hogy ő lenne a főparancsnok... Erre utalt Antall József, amikor a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot említette. 358
