Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI 1989. szeptemberi, (negyedik tervezet) 1989. szeptember 12-18. (ötödik tervezet) 1989. szeptember 22. (javaslat) (2) Az elnököt a tisztségétől meg- fosztottnak kell tekinteni, ha az Országgyűlés javaslatát a választópol- qárok elfogadják. (2) Az elnököt a tisztségétől meg- fosztottnak kell tekinteni, ha az Országgyűlés javaslatát a választópolgárok elfogadják. (3) A szavazásra a köztársasági elnök megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Megjegyzés: Ha a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja, az Országgyűlés hatáskörébe kell adni az elnöki tisztségtől való megfosztás ioqát is. (3) A szavazásra a köztársasági elnök megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Megjegyzés: Ha a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja, az Országgyűlés hatáskörébe kell adni az elnöki tisztségtől való megfosztás jogát is. 31 /C. § (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen. Ellene büntetőeljárás a hivatali ideje alatt csak a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett cselekmény miatt indítható. A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntető- eljárást csak megbízatási idejének lejárta után lehet indítani. 31 /C. § (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen. Ellene büntetőeljárás a hivatali ideje alatt csak a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett cselekmény miatt indítható. A köztársasági elnök ellen egyéb cselekmények miatt büntető- eljárást csak megbízatási idejének lejárta után lehet indítani. 31 /A. § (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja. (2) A köztársasági elnök elleni büntetőeljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a hozzájárulása szükséges. A szavazás titkos. (2) A köztársasági elnök elleni büntetőeljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a hozzájárulása szükséges. A szavazás titkos. (3) A felelősségre vonási eljáráshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos. (3) Az Országgyűlés határozatától a büntetőeljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja. (3) Az Országgyűlés határozatától a büntetőeljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja. (4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja. 32. § (1) A büntetőeljárásban a vádat az Országgyűlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli. 32. § (1) A büntetőeljárásban a vádat az Országgyűlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli. 32. § (1) Ha a köztársasági elnök ellen a felelősségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az eljárásban a büntetőeljárási szabályokat is megfelelően alkalmazni kell. A vádat a legfőbb ügyész képviseli.'05 105 A köztársasági elnöki tisztség létesítésének korábbi stádiumaiban (lásd a tervezeteket) az államfőt még a végrehajtó hatalom részének tekintették, ezért akarták az elnöki felelősség kérdését a törvényhozó-végrehajtó hatalom keretein belül tartani, kihagyva belőle „más” hatalmi ágazathoz tartozó szerveket, pl. az ügyészséget. A javaslat azonban szakít ezzel a koncepcióval, ezért írja elő az Országgyűlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos helyett a legfőbb ügyész általi vádképviseletet. 352
