Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Országgyűlés választja a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt is, az Állami Számvevőszék elnökét és így tovább, gyakorlatilag - akár jelenlegi Országgyűlés által történő választásban gondolkodunk, akár egy későbbi választásban - nem tudhatjuk, ki felé dől majd el a mérleg nyelve egy bármikori választásban; de elvként el kellene fogadnunk közösen azt, hogy ilyen hatalomkoncentrációt egy politikai csoportosulás kezébe se adjunk, teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy egy más eredőjű államfő jöhessen létre, aki - ha ilyen erőkoncentráció jön létre, amely visszaélne a jogaival, lehetőségeivel - az alkotmányos intézmények révén bizonyos kisebbségvédelmi vagy látszólag kisebbségvédelmi érdekeket is érvényre tudjon juttatni. Én azt javaslom, hogy ezt a felek nagyon komolyan fontolják meg, mert legalább olyan nyomós érdekek szólnak emellett, mint amellett, hogy egy régen bevált, az 1946. évi I. törvény által is megfogalmazott közvetett választás intézményét fogadjuk el ma is Magyarországon.48 Az MSZMP érvei méltók a figyelemre, ám közjógilag nem eléggé megalapozottak. A köztársasági elnök megválasztásának módja és az egyszemélyi diktatúra kialakulásának potenciális lehetősége nem áll közvetlen összefüggésben, utóbbi nem függ az előbbitől (erre az elnök hatáskörének tárgyalásakor visszatérünk...). Az Országgyűlés kezében kialakuló hatalomkoncentráció következtében létrejövő hatalmi centrumnak az önkényeskedésére hivatkozni szintén megalapozatlan. Ha az alkotmány kodifikálja a hatalmi ágak elválasztásának elvét és ez által a jogállami követelményeknek megfelelően osztja szét a szuverenitásból folyó hatásköröket, valamint megfelelő garanciákat is rendel melléjük, akkor az önkényeskedés elkerülhető. Az EKA is viszonylag korán, már 1989 áprilisában nyilvánosságra hozta álláspontját a köztársasági elnökkel kapcsolatban: „Az MSZMP és az Ellenzéki Kerékasztal közötti politikai tárgyalásoknak nem az alkotmány tartalmáról, hanem az alkotmányosságra való átmenet kérdéseiről kell folyniuk. Meggyőződésünk szerint... a köztársasági elnök ... intézményének megalkotása az új, szabadon választandó országgyűlés feladata .”49 48 Az MSZMP érveit Somogy vári István ismertette. 49 Az Ellenzéki Kerekasztal javaslatai az MSZMP Központi Bizottságához a tárgyalásokról (levél és közlemény). 292
