Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Az MSZMP nyilvánvaló politikai törekvése tehát az volt, hogy mielőbb legyen állampolgárok általi, közvetlen elnökválasztás (s ezen az általa jelölt Pozsgay Imre a győzelem esélyével indulhasson); ennek érdekében nem is késlekedett az államfő megválasztására vonatkozó jogszabályok előkészítésével. Persze, a felfokozott tempót a kormány egészen mással magyarázta: „Tudomásul kellett vennünk, hogy ’szövetségeseink’ többségükben kőkemény diktatúrák, s egy olyan mértékben kiszolgáltatott helyzetben lévő országot, mint hazánk, nem csupán tankokkal lehet letiporni ... Személyes tárgyalásaink során tapasztaltuk, hogy a Nyugat osztatlan szimpátiával kíséri a demokratikus jogállam kiépítésére irányuló erőfeszítéseket, s késlel- kedéssel nem akartuk kockára tenni az ország szavahihetőségét ... Minden arra ösztönzött bennünket, hogy a lehetséges legkorábbi időpontban kíséreljük meg az alaptörvény erejével visszafordíthatatlanná tenni a változásokat. Hogy személyi ambíciók is működtek bennünk? Minden bizonnyal. Sok évi munkánkra szerettük volna feltenni a koronát... Emiatt az vesse ránk az első követ, aki nem tesz meg minden tőle telhetőt, ha úgy gondolja: az adott esetben szakmai - és hatalmi - törekvésekkel maximális mértékben az ország javát szolgálja.”38 Az Igazságügyi Minisztérium 1988. november 30-án készített alkotmánykoncepcióját az MSZMP KB alkotmányozó bizottságának 1989. január 6-i ülésén megvitatták, majd az átdolgozott szöveg 1989. január 31-re készült el. Az akkori igazságügyi miniszter már 1989 elején konkrét kérdésekről tárgyalt erről az MSZMP legmagasabb szintű vezetőjével: Még egyszer meglátogattam Grósz Károlyt (február 26-án), s sok más téma mellett megvitattuk az Alkotmány egyes kérdéseit is. A két kamara gondolatát szimpatikusnak találta, különösen azt az indokot, hogy az egész ország szempontjából féket jelenthet az „elhamarkodott döntésekkel” szemben. Gondolt a köztársasági elnök őszi választására is, bár a személlyel kapcsolatban problémái voltak. „Eredetileg Pozsgay Imrére gondoltam, mint az MSZMP jelöltjére, - mondta - de elbizonytalanodtam. Részben túlságosan makacs, részben sokan politikailag sem fogadnák el.” Én viszont 38 Kilényi Géza: Egy alkotmány-előkészítés dokumentumai. Államtudományi Kutatóközpont, Budapest, 1991,18-19. p. 286
