Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az államfői(köztársasági elnöki) tisztség
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI a fő hatalmi ágazatok nincsenek kiépítve, ...mi lesz abból a köztársaságból, milyen átmenet zárul le, ahol a köztársasági elnök még nincs megválasztva ...de kormány sincs? Tehát átmeneti állapotnak minősíteni, általunk lezárni ott, ahol az állami főhatalom alapvető ágai nincsenek megoldva - én ezt nagyon elhibázott álláspontnak tartom. ...mi egyszerűen tudomásul vettük azt, hogy egy szervezet képviselője föláll, valamit mond, a Kerekasztal ezt tudomásul vette, a másik oldal erre lecsapott. Ezt azért említem meg, hogy azt még érzékeltessem, hogy milyen komplikált, amikor ilyen rögtönzések vannak, milyen komplikált helyzet teremtődött ezáltal.”111 Hozzá kell tennünk, hogy a politikai átmenet fogalmának tisztázása/ meghatározása nem csupán „tudományos fontoskodás”, hanem hozzá közvetlenül súlyos konzekvenciák is fűződnek (amint ezek a későbbiekből kiderülnek), másrészt arra is tanulságul szolgálhatnak a későbbiekre nézve, hogy milyen gyakorlati bonyodalmakat okozhat, ha a technikai részletek nincsenek előre meghatározva, illetve az is, ha a tárgyaló delegációk között nincsenek információs kapcsolatok, nem tájékozottak egymás munkájáról, a mások által hozott döntésekről.18 19 Ezt a felfokozott figyelmet és aktivitást azonban nem csupán politikai megfontolások motiválták, hanem közvetlen közjogi alapja is volt, mégpedig az, hogy erre az időszakra speciális módon kell meghatározni az államfői hatásköröket, hiszen azok a körülmények is speciálisak, amelyek között - még 18 Antall József (Magyar Demokrata Fórum) felszólalása. 19 A kölcsönös tájékoztatás, az információcsere hiánya gyakorlatilag végigkísérte a kerékasztal-tárgyalásokat. Az EKA 1989. augusztus 3-i ülésén ez kifejezetten fölmerült: „Nincs megoldva a munkabizottságaink közötti koordináció. Javaslom, hogy legyen felelőse annak, hogy a munkabizottságok konszenzusait kellő számú sokszorosítás utána az EKA plénumának tagjai, és a munkabizottságok EKA tagjai mind megkaphassák. Ugyanígy szükséges, hogy minden munkabizottság értesüljön a többi napirendi pontjairól annak érdekében, hogy az összefüggő kérdésekben összehangolhassák a képviselt álláspontjaikat, s egyeztethessék a rugalmasságok határait is. Jelenleg sajátos módon az MSZMP-től kell értesülnünk arról, hogy például az I/6-os bizottság által kiélezetten tárgyalt állampolgári engedetlenség kérdésköréhez szorosan kapcsolódó Btk. 268. §-ának revíziója fel sem merült az elméletileg erre illetékes I/4-es bizottságban. Avagy hasonló módon a fegyveres erők témakörében az IM által készített alkotmány-kiegészítési javaslatot az MSZMP az 1/6-os bizottsághoz nyújtotta be anélkül, hogy kellő időben konzultálhattunk volna az I/l-es bizottságbeli delegátusainkkal... ” 274
