Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUM AI hagyják jóvá a javaslatot, a részleges alkotmánymódosítás kérdését a nép elé kell terjeszteni szavazás végett, s ha a szavazó svájci állampolgárok többsége igenlően nyilatkozik, a Szövetségi Gyűlés köteles az alkotmánymódosítást a nép határozatával összhangban megindítani. (6) Amennyiben a kezdeményezés részleteiben is kidolgozott tervezet formáját ölti, s azt a Szövetségi Gyűlés jóváhagyja, a tervezetet a nép és a kantonok elé kell terjeszteni elfogadás vagy elvetés céljából. A Szövetségi Gyűlés jóváhagyásának hiánya esetén kidolgozhatja saját tervezetét vagy indítványozhatja a javaslat elvetését és saját tervezetét, illetve az elvetési javaslatot a törvénykezdeményezéssel egyidejűleg a nép és a kantonok szavazása elé terjesztheti. 122. cikk. A népi kezdeményezéssel, valamint a szövetségi alkotmány módosítását érintő szavazásokkal kapcsolatos eljárásról részletesen szövetségi törvény rendelkezik. 123. cikk. (1) A módosított szövetségi alkotmány, illetve annak módosított része akkor lép hatályba, ha azt a szavazáson részt vevő állampolgárok és a kantonok többsége elfogadta. (2) A kantonok többségének megállapításakor egy félkanton szavazata fél szavazatnak számít. (3) Az egyes kantonokban tartott népszavazás eredménye az adott kanton szavazatának tekintendő.” Svédország: „15. cikk. (1) Alapörvényt két, azonos szövegezésű olvasatban kell elfogadni. A második olvasatra nem kerülhet sor mindaddig, amíg nem tartják meg az egész Királyságban a Riksdag választásait az első döntést követően, és az újonnan megválasztott Riksdag össze nem ül. Ezen túlmenően legalább kilenc hónapnak kell eltelnie azon idő között, amikor az ügyet először terjesztik a Riksdag teljes ülésére és a választások ideje között, kivéve, ha az Alkotmányjogi Bizottság az ügy előkészítése során hozott döntésével tagjai legalább öthatodának szavazatával a rendelkezés alól kivételt tesz. (2) A Riksdag nem fogadhat el alaptörvényre vonatkozó olyan javaslatot, amely ellentétben áll az ilyen törvényt érintő, függőben levő javaslattal, kivéve, ha a Riksdag az első javaslatot egyidejűleg elutasítja. (3) Az alaptörvény módosítására vonatkozó, függőben lévő javaslatról népszavazást kell tartani, amennyiben ezt a képviselők legalább egytizede indítványozza, és a képviselők legalább egyharmada az indítványt támogatja. Az indítványozásra a Riksdagnak a függőben lévő javaslatot elfogadó döntésétől számított tizenöt napon belül kerülhet sor. Az indítvány elbírálása nem tartozik a Riksdag egyetlen bizottságának hatáskörébe sem. (4) A népszavazást egyidejűleg kell tartani a Riksdag (1) bekezdésben meghatározott választásaival. A népszavazáson a választópolgárok kinyilváníthatják, hogy elfogadják-e az 238
