Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Franciaország: „89. cikk: Az alkotmány módosításának kezdeményezési joga megilleti mind a köztársasági elnököt a miniszterelnök javaslata alapján, mind a Parlament tagjait. Az alkotmánymódosításra vonatkozó tervezetet vagy javaslatot a Parlament két házának azonos szöveggel kell megszavaznia. Az alkotmánymódosítás akkor végleges, ha népszavazás hagyta jóvá. Az alkotmánymódosítás tervezetét nem terjesztik népszavazásra, ha a köztársasági elnök úgy dönt, hogy azt a Kongresszusként összehívott Parlament elé terjeszti; ebben az esetben az alkotmánymódosítás tervezete csak akkor tekintető elfogadottnak, ha az a leadott szavazatok háromötödös többségét megszerezte. A Kongresszus irodája a Nemzetgyűlés irodája. Nem indítható és nem folytatható le alkotmánymódosítás iránti eljárás, ha érinti a terület sérthetetlenségét. A köztársasági államforma nem képezheti alkotmánymódosítás tárgyát.” Görögország: „110. cikk. (1) Az Alkotmány rendelkezései módosíthatóak az állam alapjára és a parlamentáris köztársaságra, mint kormányformájára vonatkozó rendelkezések, valamint a 2. cikk (1) bekezdés, a 4. cikk (1), (4) és (7) bekezdések, az 5. cikk (1) és (3) bekezdések, a 13. cikk (1) bekezdés és a 26. cikk rendelkezéseinek kivételével. (2) Az Alkotmány módosításának szükségességét parlamenti határozat állapítja meg, melyet legalább ötven képviselő kezdeményezhet, és az összes képviselő háromötödének szavazatával, két, legalább egyhónapnyi időkülönbséggel tartott szavazással hozható meg. Ezen határozat egyenként rögzíti a módosító rendelkezéseket. (3) Ha a Parlament elhatározta az Alkotmány módosítását, a legközelebbi Parlament dönt az első ülésszakában az összes képviselő abszolút többségével a módosítandó rendelkezésekről. (4) Ha az összes képviselő többsége hozzájárul az alkotmánymódosítási indítványhoz, azonban nincs meg a (2) bekezdésben meghatározott többség, a legközelebbi Parlament dönthet az első ülésszakában az összes képviselő háromötödös többségével a módosítandó rendelkezésekről. (5) Minden elhatározott alkotmánymódosítást az elfogadását követő tíz napon belül a Parlament kihirdeti a kormány hivatalos lapjában, és külön parlamenti határozat lépteti hatályba. (6) Nincs helye alkotmánymódosításnak az előző befejezésétől számított öt évnél korábban.” Hollandia: „137. cikk. (1) Törvény nyilvánítja ki, hogy valamely alkotmánymódosítást a benyújtott formában meg kell tanácskozni. (2) A Második Kamara a király által vagy megbízásából benyújtott indítvány alapján, vagy 230
