Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZET] KOMPROMISSZUMAI Ezeken kívül természetesen számos olyan, előre meg sem határozható életviszony létezik, amelynek jogszabályi rendezési igénye a kormányzás során merül föl, és pl. országos jelentősége miatt törvényi szintű szabályozást kíván. Ezeknél rendszerint nem követelmény „a parlamenti többség és kisebbség konszenzusa”, legfeljebb az, hogy érvényesüljön a demokrácia legalapvetőbb elve: a többség akaratának megfelelő döntés szülessék, ezért elegendő, ha a határozatképes számban jelen lévő képviselők egyszerű többsége, azaz több mint a fele megszavazza az eléjük terjesztett törvényjavaslatot (éppen a felénél több szavazat miatt nevezik ezt „feles” törvénynek is). Nyilvánvalóan ezek a törvények sem csupán „véletlenszerűen” születnek, hogy amint valamely téren a jogi szabályozás szükségessége fölmerül, az Országgyűlés siet rendezni a kérdést, ezért a törvényalkotást nem csupán az eljárási rendjét illetően, hanem a tartalmi és hatásköri téren is szabályozni kell. Elsődleges szempont a hatalmi ágak elválasztása: [Alaptörvény C) cikk (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik; valamint 31. cikk (1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek]. - Fontos, hogy a központi törvényhozó és végrehajtó, valamint a helyi közhatalom számára az Alaptörvényben meghatározott hatásköröket más hatalmi ághoz tartozó szervek ne sért(hes)sék meg. [15. cikk (1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. (3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. 32. cikk (2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.] Az iméntiekből az látszik, hogy a minősített többséggel meghozandó törvényeken kívül az Országgyűlés viszonylag „védtelen”, hiszen az általa nem szabályozott tárgyakban a Kormány és a helyi önkormányzat szabadon alkothatja a rendeletéit. - Ám a helyzet nem így áll. Az alkotmányozó hatalomnak - hazánkban az Országgyűlésnek - módjában van a Kormányt és a helyi önkormányzatokat is az Alaptörvényben „eltiltani” a jogalkotástól, azzal, hogy bizonyos kérdéseket, területeket „saját hatáskörébe” von, „törvényhozási tárgyakká” nyilvánít. Ettől kezdve a Záró rendelkezések 4. pontja szerint „A Kormány köteles az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni.” 226
