Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények döntéshez (pl. alkotmánybírák megválasztása, köztársasági elnök felelősségre vonás iránti eljárás megindítása), továbbá a társadalom életét befolyásoló legfontosabb egyéb döntésekhez (pl. hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot kihirdetése). Az alkotmány erejű törvény bevezetésének célja világos: az alkotmány „tehermentesítése”, úgy, hogy ezek magával „az Alkotmánnyal együtt alkotják a magyar közjog jogszabályanyagának legfelső szintjét”. Kérdés tehát, hogy ettől kezdve elvileg megszűnik-e a magyar Alkotmány kanális jellege; azaz alaptörvényünk nem egyetlen, ünnepélyes formában megjelenő dokumentum marad, hanem helyette az írott alkotmánynak a több törvényből álló változata lép, de az írott jellege nem változik, hiszen elvileg pontosan lehet tudni, hogy mely jogszabályok (azaz az Alkotmány és az alkotmányerejű törvények) adják együtt hazánk alkotmányát. Persze, csak elvileg, hiszen ténylegesen, gyakorlatilag ez a megállapítás nem mindig igazolható. Mivel nincs elválasztva az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom, és ha a törvényben sincs semmiféle utalás annak jellegére, nem lehet tudni, hogy az alkotmányozásra is jogosult törvényhozó hatalom, az Országgyűlés által pl. az összes képviselő több mint kétharmadának szavazatával elfogadott törvény alkotmányerejűnek minősíthető-e, akkor is, ha egyébként tárgyát, témáját illetően nem lenne az alkotmányhoz, a jogszabályok legfelső szintjéhez sorolható. Ez ugyanis azokban a tárgyakban, amelyeket alkotmányerejű törvényekben kell szabályozni, nem lehet kétséges,34 de bármely egyéb kérdésben lehet akár egyhangúlag is törvényt alkotni, de nyilvánvalóan nem minősíthető mindegyik alkotmányi szintűnek. Csink Lóránt ugyan helyesen mutat rá, hogy valamely jogszabály nem attól válik alkotmányi szintűvé, hogy az Országgyűlés milyen többséggel fogadta el, hanem hogy ezt alkotmányozói vagy törvényhozói minőségében tette,35 ez azonban a parlamenti gyakorlatban általában nem derül ki. Persze, tartozunk az igazságnak azzal, hogy megemlítjük: korábban is voltak kivételek, mert pl. a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításai így kezdődtek: „Az Országgyűlés mint alkotmánymódosító hatalom...”36 34 Ezeket lásd a függelékben! 35 Csink Lóránt: Mozaikok a hatalommegosztáshoz. I. m. 34. p. 36 Lásd 2009. évi XXX. törvényt, 2011. évi LXI. törvényt, valamint az Alkotmány 2010. 203
