Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények Az alkotmány módosítása is más, az általánostól szigorúbb előírások szerint történik. Magyarországon ennek meghatározása egyértelmű: az 1949. évi XX. törvény eredeti szövege szerint „Az Alkotmány megváltoztatásához25 az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” - Világos ugyan, de most nem árt kiemelni, hogy ebben az esetben az összes megválasztott képviselő legalább kétharmadáról van szó, ami a képviselők kb. 67 %-át jelenti. Vannak államok, amelyek az elfogadásról kifejezetten nem rendelkeznek, hanem csak a módosítás szabályait határozzák meg.26 Ezek az eljárások garanciális jellegűek. A több olvasatban (köztük viszonylag hosszabb szünetekkel) történő tárgyalás, az elfogadáshoz magasabb szavazati arány előírása, népszavazásra bocsátás stb. azt a célt szolgálják, hogy minél szűkebb körre szorítsák az alaptörvények módosításait, kizárják az „ötletszerű” változtatásokat. Az eltérő szabályok formálisan is elkülönítik a törvényhozás rutin-eljárásától, ugyanez az értelme annak is, ha az alkotmányt nem törvény formájában fogadják el. - Ez utóbbi megjegyzésre az is adja az alapot, hogy éppen Magyarország Alkotmányát (az 1949. évi XX. törvényt) összesen 54 alkalommal módosították;27 ennek bizonyosan az is lehetett az oka, hogy a módosítás eljárása kizárólag annyiban tért el a közönséges törvények elfogadásától vagy megváltoztatásától, hogy több képviselő szavazata kellett hozzá... Alaptörvény A magyar jogi irodalom latin nyelvű művei régebben a törvények bizonyos fajtáira általában a lex fundamentalis terminus technikust használták. A német nyelvű munkák ennek szó szerinti fordításával (Grundgesetz) operáltak. A XIX. század első évtizedeiben megjelent első teljes magyar nyelvű 25 Később ez kibővült: a „valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához”, majd az 1989. évi XXXI. törvény alapján a „továbbá az alkotmányerejű törvények megalkotásához” szöveggel. 26 Ezek a többi törvényhez képest szigorúbb feltételeket írnak elő. Néhány európai állam alkotmányának erre irányuló előírásait függelékben közöljük. 27 Meghökkentő, hogy hazánk alkotmányát 2010. május 25-én, 2010. július 5-én (majd másnap), 2010. július 6-án, sőt (horribile dictu/scriptu!), 2010. augusztus 11-én, tehát ugyanazon a napon két alkalommal is módosították... 197
