Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények szervezetet értjük, amelyben az állam hatalmi élete lejátszódik”19 - Szervezete viszont minden államnak van, kezdettől, az „alapításától” fogva, ez különíti el a társadalomtól, ez tehát hazánknak „ezer éve meglévő alkotmányt” jelent.20 Mára az alkotmánynak sokféle meghatározása alakult ki („a törvények törvénye”, „az állam önkorlátozása” stb.), de ezek inkább a népszerűsítő, vagy a politológiai irodalom kategóriái. Ismeretes olyan fogalom is, amely az alkotmány tartalmára utal, hogy ti. szabályozza a társadalmi berendezkedés alapjait, az államszervezet legfontosabb elemeit, valamint az állampolgárok alapjogait. Ezzel az a probléma, hogy nem alkalmazható az ún. csonka alkotmányok esetében, amikor ugyanis hiányzik az alkotmányokban általában rendszerint meglévő tartalmi elemek valamelyike (mint pl. a politikai berendezkedés, alapvető jogok, államszervezet stb.). Itt jegyezzük meg, hogy az utóbbi időkben megjelentek a „különböző kiegészítő jelzőkkel” ellátott alkotmány-fogalmak, mint pl. pénzügyi alkotmány, gazdasági alkotmány, szociális alkotmány. - Nem kell hosszas utánajárás, hogy kiderüljön: ezek a kiegészítő jelzők bizony igen csalókák. Azért, mert pl. „a pénzügyi alkotmányon az alkotmánynak a közpénzügyekre vonatkozó szabályainak az összességét értik. Ide tartoznak Magyarországon többek között a költségvetésre, az Állami Számvevőszékre és a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó alkotmányi szabályok...” Nincs tehát szó valamilyen speciális alkotmány-fajtáról, hanem csak arról, hogy az alkotmány tartalma, szabályozási témái, tárgyai bővültek pénzügyi, gazdasági, szociális jellegű rendelkezésekkel az említett „klasszikus” tartalmi elemekhez képest.21 Leginkább elfogadható az a meghatározás, amely - ahogyan pl. a büntető törvénykönyvet a büntetőjog kódexének, a polgári törvénykönyvet a polgári jog kódexének, a munka törvénykönyvét a munkajog kódexének stb., - az alkotmányt az alkotmányjog kódexének tekinti, s egyben meg is különbözteti más törvényektől: 19 Molnár Kálmán: Magyar közjog. Pécs, 1929. 244. p. 20 Hozzátéve, hogy mára az alkotmány fogalma is jelentősen átalakult, nem az állam „megalkotottságát” értjük alatta... 21 Pl. a magyar Alaptörvény „pénzügyi alkotmánynak” tekintendő-e, azért, mert megjelentek benne a közpénzekre vonatkozó szabályok? Vö. Trócsányi László: 1. Alaptanok. In Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. I. m. 32. p. 195
