Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Kukorelli István: Az MDF és az SZDSZ megállapodása utáni alkotmánymódosítás és következményei
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Személy szerint demokrácia-deficitnek tartom, hogy a választópolgárok sohasem dönthettek erről a kérdésről. A 25/1999. (VII. 7.) AB határozat és a 2011 -es Alaptörvény után pedig kizárt a népszavazás kezdeményezése ebben a kérdésben. Az érvek, ellenérvek mérlegén számomra a mérleg nyelve huszonöt éve változatlanul a közvetlen választás felé billen, bár nem ellenzem a köztes, például a kétkamarás megoldásokat sem.28 Az államfő legfőbb funkcióihoz (a többség korlátozása, válságkezelő szerep, kifejezi a nemzet egységét, alkotmányőr) nagy legitimációs munícióra van szükség. Csak ennek birtokában lehet elfogadott „közvetítő”, „hídverő”, „horgonyember”, „a nemzet első polgára”. Alkotmányos felfogásom szerint az államfő kicsit olyan, mint a nemzeti felségjelvények, s tudjuk, hogy a felségjelvényeket a nép legitimálta történelmileg. Történelmi hagyományaink körébe tartozik az is, hogy a népnek szabad uralkodóválasztási joga volt, a koronázás a nép jelenlétében és megkérdezésével történt.29 III. 3. Idestova hat parlamenti cikluson keresztül vizsgázott az Alkotmány- bíróság előtt is a mindenkori ellenzék részére - hacsak nincs kétharmados parlamenti többség - többletjogokat biztosító, a kormányzóképességet korlátozó kétharmados törvények intézménye. A kétharmadosságnak széleskörű irodalma van, hálás témája ez a mai alkotmányjog-tudománynak is.30 PhD-dolgozatok témájaként hagyják jóvá a doktori iskolák a kétharmadosságot, annyi kutatnivaló van benne a kérdés bonyolulttá válása és már-már megoldatlansága miatt (lásd például a törvények visszautaló kétharmadossági klauzulája).31 Sokan a magyar alkotmányos 28 Szentpéteri Nagy Richard: Az államelnök jogállása, hatásköre és választása. In: A köztársasági elnök az új alkotmányban, (első lábjegyzet 97-144. p.), Dezső Márta: A második kamarák alkotmányos funkciói. In: Téglási András (szerk.): Szükség van-e a kétkamarás parlamentre az új Alkotmányban? Budapest, 2011.56-61. p. 29 Beke-Martos Judit: Állami legitimációs eljárások és államfői jogkör 1867-1918 között. PhD dolgozat, Budapest. Kézirat, 2011. 30 Soltész István: Bibliográfia. Kétharmados (sarkalatos) törvény címszavát. Kiadja a Parlamenti Módszertani Iroda, 2012. 843-845. p. 31 Két frissebb, a témába vágó PhD munkára utalnék: Szalai András: A parlamentáris 184
