Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Kukorelli István: Az MDF és az SZDSZ megállapodása utáni alkotmánymódosítás és következményei
Kukorelli István: Az MDF és az SZDSZ megállapodása... törvényeknek általában két alaptípusa létezik: az egyszerű törvény, illetve az ettől tartalmilag és eljárásilag világosan elkülönülő alkotmány (alkotmányerejű) törvény. A közbülső típuskísérletek (szélesebb alkotmányerejű törvény- hozás, sarkalatos, különleges, organikus törvények) vagy az alkotmánytörvényhez, vagy az egyszerű törvényekhez hasonlatosak. Ez mondható el pl. francia organikus törvényekről, amelyek kihirdetéséhez az Alkotmánytanács jóváhagyása szükséges. A spanyol organikus törvények a kormány jogalkotó hatásköréhez képest jelentenek külön csoportot. Az alkotmányjog nem a közbülső törvények széles körében keresi az ellenzéki-kissebbségvédelmi jogokat. Igaz ugyan, hogy ezáltal elvileg szélesebb közakaraton nyugvó törvények születhetnek, ám az ellenzék a kormányzati felelősség részévé válhat. Nem lehet véletlen, hogy a magyarhoz hasonló, a kormányzati felelősséget megosztó-megzavaró megoldást alig-alig találni. Ha van is ilyen közbülső törvényi forma, az valóban fontos alkotmányos tárgykörökben (pl. államterület változás, politikai nyilvánosság) kíván meg közmegegyezést. A paktum utáni kétharmados törvényekről 1991-ben a fentieket gondoltam, véleményem azóta csak romlott.19 III. A paktum és az alkotmánymódosítás máig ható következményei III. 1. A három kiemelt szabályozási tárgykört - nevezetesen a kancellárdemokráciát, az államfő választási megoldását és a kétharmadosságot illetően - ma a kormány alkotmányos státusa okozza talán a legkevesebb gondot, illetőleg az intézmény más összefüggésekben van a viták kereszttüzében (például hatalommegosztás). Az intézmény 1990-et követően működni kezdett, stabilizálódott. Las- san-lassan elcsendesedtek a kritikák nemcsak a politikában, hanem a közjogtudományban is. Nem ritka a történelemben, hogy egy „kényszer” hatására is bevezetett intézmény hosszabb távon szervesül a jogrendszerben. Az alkotmányozási folyamatban - s ez igaz volt az 1995-98 közötti kétharmadra is - az intézmény fenntartása mellett konszenzus alakult ki. Mindenesetre a 19 Feles, vagy kétharmados. HVG, 1990. november 2. 177
