Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája Országgyűlés a nemzetiségi és kisebbségi jogok védelmére néhány héten belül válasszon parlamenti biztosokat”... Könnyű belátni ennek elvi abszurditását. A nemzetiségek „érdekeinek” parlament által választott (kooptált) képviselői rendszere valóban furcsa, nehezen indokolható; azt „elvetve” logikus és indokolt lenne a képviselők közvetlen, az érintett nemzetiségek által történő választása. Ámde az alkotmánymódosító javaslatban és az ezt „magyarázó” Jegyzetben egyértelműen „nemzetiségi és kisebbségi parlamenti biztosról”, azaz „ombudsmanról” van szó, akinek egyáltalán nem parlamenti „érdekképviselet” a funkciója, hanem ettől lényegében eltérő, egészen más, mégpedig a „nemzetiségi jogokkal kapcsolatban tudomásukra jutott visszásságok kivizsgálása vagy kivizsgál- tatása”, amelynek nyilvánvalóan nem az Országgyűlés a színhelye. Ezért is érthetetlen és értelmezhetetlen alkotmányjogi szempontból az országgyűlési képviselők jogaival történő összehasonlítás: „bár nem szavaznak, de felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein. Kisebbségvédő jogosítványaik lényegesen kiterjedtebbek és hatékonyabbak az országgyűlési képviselőénél”. Mit jelent az, hogy „bár nem szavaznak, de felszólalhatnak”? - Az ombudsman nem jogosult a nemzetiségek parlamenti képviseletére, ilyen minőségben tehát nincs is jelen a parlament ülésein, ezért „felszólalási jogára” hivatkozni értelmetlen. Általában a közigazgatás ellenőrzésére jogosult, márpedig az Országgyűlés nem közigazgatási szerv, jelenlétét az ellenőrzés gyakorlása sem indokolhatná.36 Bár ezúttal nem a jogalkotási munka értékelése a feladatunk, az utóbb említett törvényalkotási anomáliák alapján egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy a törvényhozás szakmai előkészítése 1990 elejére gyakorlatilag szétesett, ennélfogva ekkor már nem is várható érdemi döntés az Országgyűlés szerkezetének ügyében... 1991. március 18-án beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, azt kérve, hogy állapítson meg mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet, arra tekintettel, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt, mert „bár az Alkotmány 68. § 36 Ekkor ugyan Magyarországon még nincs törvény az ombudsman jogállásáról, az Alkotmány pedig nem tartalmaz részletszabályokat, de a nemzetközi minták szerint az ombudsman évenként jelentést tesz a parlamentnek, hozzá a képviselők kérdést intézhetnek stb., tehát vannak esetek, amikor jelen van parlamenti üléseken, de itt természetesen nem ezekről a jelenlétekről van szó. 155
