Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája

Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája

jelölő bizottság a javaslattétel előtt köteles kikérni a kisebbségek érdekképviseleti szervezeteinek véleményét.

3. § Az Országgyűlés a kisebbségek képviselőit titkos szavazással választja meg.

4. § Ha az Országgyűlés a jelöltet nem választja meg, a jelölő bizottság legkésőbb tizenöt napon belül új javaslatot tesz.

5. § (1) Az e törvény alapján megválasztott országgyűlési képviselő jogállása azonos a többi képviselőével.

(2) Ha az e törvény alapján megválasztott képviselő megbízatása az Országgyűlés működésének befejezése előtt szűnik meg, helyére új képviselőt kell választani.

6. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

E rövid törvény abszurditása - a későbbi megállapításhoz képest - abban is rejlik, hogy nem csupán maga az Országgyűlés választja meg a saját (a felsorolt nemzetiségek valamelyikéhez tartozó) tagját, hanem még a jelölés joga sem az adott nemzetiséget illeti meg (amelynek leendő képviselőjéről van szó!), hanem erre is az Országgyűlés egy ad hoc (jelölő) bizottsága jogosult.35 - Könnyű belátni, hogy ez nem tartható fenn hosszabb ideig...

Témánk szempontjából nem kevésbé érdekes a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége 1990. április 29-i megállapodása

I. számú mellékletének következő részlete sem:

A tervezett alkotmánymódosítások szövege:

19. szakasz [Az Országgyűlés] (3) b) törvényeket alkot; k) megválasztja a köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az állampolgári és a nemzetiségi jogok ország- gyűlési biztosait, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt;

32IB szakasz (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott... (sic!)

35 A 2. § (2) bekezdésének utolsó mondatában szereplő vélemény-kikérési kötelezettség tényleges súlya elhanyagolható; messze elmarad pl. a lehetséges „javaslattétel”, illetve az „egyetértés” jogától, tehát gyakorlatilag kizárja az érdekeiket képviselők megválasztásából a leginkább érintetteket, magukat a kisebbségeket.

153