Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái során azonos jogokkal rendelkeznek; a két rész egy egységnek tekintendő; döntéseit az összes tag kétharmadának szavazatával hozza, persze, úgy, hogy mindkét „házban” egyenként is el kellene érni ezt az arányt. Hatásköre kizárólag az alaptörvény módosítására („alkotmányozásra”) terjed ki, törvényalkotásra nem jogosult. - Nem mellékesen jegyezzük meg, hogy e testület elnevezése „Nemzetgyűlés” lehetne, megkülönböztetve az általános választásokon mandátumhoz jutott törvényhozó Országgyűléstől, és nem is hangsúlyozva az „alkotmányozó” jelleget, mert hiszen nem erre, hanem csak esetleges „módosítására” rendelkezne hatáskörrel. Ez a konstrukció mindenképpen tompítaná a jelenlegi, szinte tagság nélküli pártocskák (parlamenti) „fontoskodásait”, Tart pour Tart „ellenzékieskedéseit”. A „tompítás” önmagában nem jelentené a demokrácia csonkítását, hiszen nem befolyásolná a politikai pártok mozgásterét, azok a kormányzati hatalomért változatlanul folytathatnák harcukat, az alkotmányozás pedig jóval általánosabb célok, irányok hosszabb távú kijelölésére irányul. Ez a megoldás vélhetően emelné az Országgyűlés működésének általános színvonalát is. A kisebb pártok kevés tagja közül a „kis számok törvénye” alapján nehezebb találni a választások előtt megfelelő szinten felkészült, a parlamenti képviselői tisztségre intellektuálisan is alkalmas, elegendő számú jelöltet, hiszen itt elsődleges a „párthűség”, a politikai megbízhatóság.88 A „másik csoport” delegátusai szakmailag alkalmasabbak lehetnek, s ez a pártokat is arra sarkallhatja, hogy képzettebb jelölteket keressenek a választásokra. A nyers pártérdekek érvényesülésének, a kormányzati-ellenzéki politikai szembenállás automatikus erőltetésének az alkotmányozás során történő tompítása vélhetően hatással lenne magára a törvényhozásra is, pl. úgy, hogy az alkotmányozó gyűlésnek ezt a sémáját idővel át lehetne „ültetni” egy speciális „kétkamarás” parlamenti rendszerré... Már csak egy kérdés maradt: honnan ered az alkotmányozó nemzetgyűlés legitimációja; ki ad neki felhatalmazást az alkotmányozásra? Minden jogszabály érvényességét az adja, hogy megfelel az alkotmány rendelkezéseinek, ezáltal illeszkedik a jog rendszerébe. Ezzel szemben az alkotmány legitimitása nem a jogból (nem jogi normákból) származik. Az alkotmány legitimációja nem egy meghatározott eljárás vagy tartalom A sajtó egy-egy ciklus végén listákat szokott közölni azokról a képviselőkről, akik egyáltalán nem, vagy alig szólaltak meg a plenáris üléseken. 119
