Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)

Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái

írott alkotmányt.87 Ez az 1949. évi XX. tv-t nagyon hosszú ideig (2011. december 31-ig) volt hatályban és ez alatt nagyon sokszor (54?) módosították (volt, hogy évente többször is, de legfeltűnőbb, hogy pl. 2010. július 5-én és 6-án is, augusztus 11-én pedig ugyanazon a napon kétszer is módosították!). Ha pedig ehhez még azt is számítjuk, hogy az Alaptörvényt (2011. április 25.) a 2012. január 1-i hatályba lépése óta már öt alkalommal módosították, akkor túlzás nélkül állíthatjuk, hogy hazánkban egyáltalán nincs nagy res- pektje az alkotmánynak!alaptörvénynek. - Persze, ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen szervezetileg nem válik el Magyarországon az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom; az alkotmány/alaptörvény elfogadása/módosítása az Országgyűlés plenáris ülésén szinte „észrevétlenül” történik, azaz semmiben nem különül el közönséges törvények meghozatalától, csupán több szavazat szükséges hozzá.

Összehasonlításként idézzük ide pl. Svédország alkotmányozásának menetét (A kormányzás szerkezete Nyolcadik fejezet Törvények és más rendelkezések):

15. cikk. (1) Alapörvényt két, azonos szövegezésű olvasatban kell elfogadni. A második olvasatra nem kerülhet sor mindaddig, amíg nem tartják meg az egész Királyságban a Riksdag választásait az első döntést követően, és az újonnan megválasztott Riksdag össze nem ül. Ezen túlmenően legalább kilenc hónapnak kell eltelnie azon idő között, amikor az ügyet először terjesztik a Riksdag teljes ülésére és a választások ideje között, kivéve, ha az Alkotmányjogi Bizottság az ügy előkészítése során hozott döntésével tagjai legalább öthatodának szavazatával a rendelkezést alól kivételt tesz.

(2) A Riksdag nem fogadhat el alaptörvényre vonatkozó olyan javaslatot, amely ellentétben áll az ilyen törvényt érintő, függőben levő javaslattal, kivéve, ha a Riksdag az első javaslatot egyidejűleg elutasítja.

(3) Az alaptörvény módosítására vonatkozó, függőben lévő javaslatról népszavazást kell tartani, amennyiben ezt a képviselők legalább

87 Ismeretes olyan szakmai vélemény is, amely szerint a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvény „alkotmányos alaptörvény”, illetve „tartalma alapján ideiglenes alkotmány”. Vö. Alkotmánytan I. Alapfogalmak, alkotmányos intézmények. 2. Átdolgozott kiadás. (Szerkesztette Kukorelli István) Osiris Kiadó, Budapest, 2007,60. p.

117