Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)

Tanulmányok - Kávássy János Előd: A hézagpótló kompromisszum

Kávássy János Előd: A hézagpótló kompromisszum

válság által generált olajpiaci helyzet váratlan extrajövedelmhez juttatta a Kreml urait,157 a szovjet vezetés így is a KGST országokba irányuló olajexport egyoldalú csökkentése mellett döntött, nem kevéssé saját szükségleteinek biztosítására.

Az 1990. október 25-én este bejelentett magyarországi üzemanya- gár-emelés és az azt hamarosan, reaktívan követő taxis és fuvarozó strike (inkább „csapás” mint „munkabeszüntetés” értelmében) tehát politikai, gazdasági, társadalmi, s vizsgálódásunk szempontjából zsurnalisztikái értelemben is e két összefüggő, globális esemény regionális lecsapódása volt. A nyugati sajtó „fáziskésése” e kontextusban jobban érthető/értelmezhető, mindazon tény mellett, hogy a két nagy olajválságot (1973, 1979-1980) meg- és túlélt demokráciák saját fejlődésük, tapasztalataik és eszközrendszerük tudatában alapvetően másként tekintettek a hasonló eseményekre. Az angolszász sajtó híradásaiban - mint látni fogjuk - éppen ezért nem a jogosan meghúzható párhuzamok, hanem a helyzet unikalitása jelentette a hírértéket, a nóvumot: hogyan reagál ilyen helyzetben egy olyan ország, melyre 1945 után diktatúrát kényszerítettek, s mely a XX. században azt megelőzően is autori tér rendszerként, és nem angolszász mintájú demokráciaként fejlődött.

Áttérve az angol nyelvű híradások kronologikus feldolgozására, ösz- szevetésére és elemzésére, a magyarországi helyzetről az elsők között tudósító amerikai Associated Press (AP) 1990. október 25-én híradásában így fogalmazott: „Tiltakozó taxisofőrök zárták le a főváros hidait csütörtökön, miközben mások több kilométeres sorokba álltak be, hogy feltöltsék tankjaikat, miután a kormányzat jelentős, akár 70%-os üzemanyagár-emelést jelentett be. A kormányzat úgy nyilatkozott, a szovjet olajimport visszaesése

szervezet 1990. decemberi, 40 tonnányi élelmiszer és gyógyszer segélyszállítmányának mintegy felét olyan folyékony táplálékkiegészítők tették ki, melyeket normális esetben a harmadik világ éhezőinek szállítottak, az NSZK azon 340 millió dollárnyi húskonzervet, lisztet és vajat ajánlotta fel, melyet eredendően egy esetleges újabb berlini blokád esetére halmoztak fel. A képet tovább árnyalja, hogy Mihail Gorbacsov a KGB-t bízta meg e szállítmányok őrzésével és célba juttatásával - nehogy azok eltűnjenek a szovjet rendszer végtelenül bürokratikus és korrupt útvesztőjében.

Elizabeth Shorgen 1990. december 3-i U. S. Charity Ships Medicine, Food to Moscow című cikke a Los Angeles Times-ban. http://articles.latimes.com/1990-12-03/news/mn- 4223_l_soviet-union/l (Utolsó letöltés: 2015. november 25.)

157 Felbomlásáig a Szovjetunió - hangsúlyozottan nem Oroszország, hanem a tagállamok összessége - volt a világ legnagyobb olajtermelője és exportőre, megelőzve Szaúd-Arábiát és az USA-t.

91