Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Tanulmányok - Riba András László: Rend(szerv)változás
TAXISBLOKAD I Borsod megyei kapitányságról érkezett. Akkor ő javasolta Barna Sándort a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjének. Ez a leosztás tehát még egy ’89-es történet. Az új kormány alatt Antall József miniszterelnök kérésére vállalta el az ugyan helyettesi, de ténylegesen szakmai-rendőri vezetői megbízatást.38 Fontos adalék, hogy Túrós Andrást tartották abban az időben a tömegrendezvények legkompetensebb szakértőjének.39 A taxisblokád ideje alatt Horváth Balázs a döntéshozatali szinten kettős, belügyminiszteri és kormányfői minőségben volt jelen, mivel Antall Józsefet egészségügyi okokból helyettesítette. így azokban a napokban a rendőrség kormányzati irányítása is különleges helyzetbe került. A kormány rendesen a belügyminiszteren keresztül gyakorolja a rendőrség kormányzati irányítását, a miniszter pedig jogszabályokon és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján, tehát nem normatív módon irányít. Mivel az egyedi utasítás kiadása kizárt, ezért a legtöbb esetben az állami irányítás ún. egyéb jogi eszközével él, azaz utasítást ad ki. Utasítani pedig csak közvetlen alárendelt szervet, egységet lehet. Mivel az ORFK akkor már önálló hatóságként működő országos hatáskörű szerv volt, a gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a belügyminiszter a rendőrséget konkrétan nem utasíthatta, ezt csak a főkapitány tehette meg. A gyülekezés szabadsága a jogállamok főbb vonásai közé tartozik, és bár az ezt szabályozó törvény a késő pártállami intézményrendszer átalakításának egyik első terméke volt, tulajdonképpen érdemi változtatás nélkül épült be az új politikai rendszer jogrendjébe is. Ezt a taxisblokád okozta válságos helyzet kapcsán azért érdemes felvetni, mert a Magyar Népköztársaság (MNK) államrendje, de közrendje sem volt azonos a Magyar Köztársaságéval. A belpolitikai válsághelyzetek kezelése elsősorban a kormány feladata, természetesen adott esetekben a fegyveres testületek, főként a rendőrség bevonásával, közreműködésével. Ez a tétel így ebben a formában a pártállamban nem érvényesült. A Kádár-rendszer alatt a pártirányítás több évtizedes gyakorlata az MNK Belügyminisztériumában neurotikus állapotokat idézett elő, illetve hagyott maga után - megváltozott rendszerben - az Antall-kormánynak, így Horváth Balázs belügyminiszternek is. 38 39 38 Lásd: dr. Túrós András e könyv számára adott interjúját. Elhajtottak és túlélők. Bossányi Katalin interjúja Kacziba Antallal. Mozgó Világ 1999/11,83-101.
