Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Tanulmányok - Szekér Nóra: Rendkívüli Átmeneti állapot
TAXISBLOKÁD I. Ez a felelőtlenség egy olyan történelmi pillanatban történt, amikor az új, alig fél éves magyar demokrácia fenyegetettsége - pontosan az átmeneti állapotból adódóan - nem volt elhanyagolható. A hatalmi elitből kihullott, nem demokratikus játékszabályokban gondolkodó személyek sokaságának reakciója kiszámíthatatlan volt egy olyan helyzetben, amikor nemcsak a kormány buktatás, de adott esetben a demokratikus rendszer „relativizáló- dása” is a porondon volt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a szovjet csapatok még Magyarországon tartózkodtak, a taxisblokád hétvégéjén is kivonulóban voltak az országból (a blokádokon a mentők, tűzoltók és az élelmiszerszállítmányokon kívül a kivonuló szovjet alakulatokat is átengedték), tehát nem kevés katonai potenciált jelentő erő volt éppen mozgásban egy olyan válsághelyzetben, amikor nem lehetett tudni, hogy ki, milyen lehetőséget lát abban, hogy a regnáló hatalom ilyen mértékben kiszolgáltatott állapotába került. Sokat elemzett kérdés a köztársasági elnök, Göncz Árpád taxisblokád alatti szerepvállalása, amelynek megítélése már az események pillanatában egymással élesen szembenálló értékeléseket hozott, ezt a kérdést e könyvben is többen érintik. Göncz Árpád megnyilatkozásai kapcsán annyit kívánok hangsúlyozni, hogy az ő hozzáállása is fentebb említett forradalmi megközelítéséből indult ki. Ennek egyik jellegzetes példája, hogy október 26-án visz- szautasította a kormánynak azt a kérését, hogy mint elsőszámú közjogi méltóság, hívja fel a törvényes keretek betartására a tiltakozókat.21 Ez a hozzáállás azonban egy köztársasági elnök esetében nem ugyanaz alá az elbírálás alá esik, mint egy ellenzéki párt esetében. Egy ellenzéki párt kinyilváníthatja, hogy a kormányt olyan mértékben látja alkalmatlannak az ország vezetésére, feltételeit.” In: Pálmány Béla (Szerk.): Antall József országgyűlési beszédei 1990-1993. Budapest, Athenäum, 1994. 118. 21 Göncz Árpád péntek éjszakai, 4 pontos nyilatkozatában is ez a forradalmi értelmezés tükröződik, azáltal, hogy az lényegében a taxisok követeléseit fogalmazta meg. Kéri, hogy a kormány függessze fel a benzináremeléssel kapcsolatos intézkedését hétfőig, amikor folytatódnának a tárgyalások. A taxisokat pedig arra kéri, hogy a felfüggesztés bejelentésével egyidejűleg szüntessék meg az útzárlatot (tehát, ha az általuk követeiteket teljesítette a kormány). Az akció törvénytelenségére utalás a nyilatkozatban nem történt. A nyilatkozatot a tv-ben egy olyan pillanatban ismertették, amikor egy kompromisszumos megoldás megszületése kezdett körvonalazódni. Göncz nyilatkozatának hallatán a demonstrálok elálltak a megállapodástól. Göncz Árpád köztársasági elnök 1990. október 26-i nyilatkozatát lásd: Szakonyi Péter: i. m. 75. 26
