Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Interjúk - „Éppen csak belekóstolva a politikába”
TAXISBLOKAD I.- A polgári elégedetlenség fogalmát nagyon szeretik használni, utána aztán rengeteget vitatkoztunk a szakmában is erről a kérdésről. Ez egy hálás téma a közjogászoknak, akár egy önálló beszélgetés témája lehetne. Egy korabeli cikkemben írtam is róla, hogy miért nem lehet polgári engedetlenségnek nevezni a taxisblokádot. Nagyon érdekes kérdés, hogy vannak-e alkotmányos kapaszkodók, amely segítségével föl lehet lázadni a zsarnokok ellen, kap-e az alkotmányból felhatalmazást erre az, aki ezt kezdeményezi és cselekszi. Az akkor hatályban lévő alkotmány 2. szakaszában - és a mai alaptörvényben is -, szerepelt, hogy mikor és hogyan lehet fellépni az ellen, aki a hatalom kizárólagos birtoklására, zsarnokságra tör. Ez szóba sem kerülhetett a benzinblokáddal kapcsolatban. Ha kilépünk az alkotmányos, törvényes eszközök logikájából, akkor a forradalom logikája kerül előtérbe. Ebből a szempontból hallatlan érdekes az egész válság megítélése és az SZDSZ szerepe is, hogy mivel igazolják saját föllépésüket, mondjuk a törvényes parlamenti pártfrakció, Pető Iván vagy Kis János nyilatkozatait. Ne feledjük el, hogy megszületett az 1991. évi V. törvény a közkegyelem gyakorlásáról. Ebben ott van világosan, hogy az egész elit saját magáról állított ki bizonyítványt, hogy mindenki a törvényen kívül volt az október 26. és 28. közötti útlezárásokkal kapcsolatban. Nem mondom fel a törvény szövegét, de az ennek beismerése volt.- Sikerült végül konszenzusra jutni a polgári engedetlenség kérdésében?- Volt a benzinblokád után nem sokkal, valamikor 1991 tavaszán egy konferencia a Bibó István Szakkollégiumban. Egy kötetet is kiadtak, amely A polgári engedetlenség helye az alkotmányos demokráciákban címet viseli, és az akkori idők felfogását tükrözi. Az ebbe írók szemlélete általában valamilyen természetjogi-erkölcsi mezőbe futott ki. Valamiféle forradalmi legitimációt kerestek maguknak, és úgy próbálták igazolni a történteket. A konferencián én, személy szerint, tudatosan nem vettem részt. Az akkori bibósok ezt nagyon rossz néven vették, mert számos tanítványom ott volt, de végül berakták a kötetbe A jogállamon innen és túl című írásomat. Legyen azért ott más nézőpont is, elfér - gondolhatták. Ezt az írást többek között Horváth Balázs biztatására írtam, a megyei napilapban október 31-én jött le. Amit ott leírtam, vállalom ma is. Nevezetesen, hogy az alkotmányból a polgári engedetlenség egyáltalán nem vezethető le, ennek történelmi gyökerei vannak, például az Aranybulla ellenállási záradékáig vezethetők vissza. Ha kormányt akarok buktatni, annak vannak alkotmányos eszközei. A bizalmatlansági 226
