Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Interjúk - „A kormány elvesztette a tekintélyét”
TAXISBLOKÁD I.- Nagyrészt igen. Ezért mondhatják, hogy nem volt rendszerváltozás, mert az pozicionális változást is jelent, nem csak a tulajdonviszonyok átalakulását. Legalább négy-öt olyan stratégiai pont van, amelyben nem történt komoly változás. A hatalom utasításait az apparátus hajtja végre, és ha az apparátus bojkottál, akkor minden elhal.- A taxisblokád változtatott-e az apparátus kezdetben tapasztalt igazodási kényszerén?- Az érzékelhető volt, hogy az apparátus távolságtartóbb lett. A hadseregből csak azzal a három-négy magas beosztású vezetővel érintkeztünk, például Gyuricza Béla vezérőrnaggyal, akik nem viselkedtek ellenségesen az An- tall-kormánnyal szemben. Ellenségeskedés főként a Belügyminisztériumban volt tapasztalható, a taxisblokád ráadásul fölbátorította őket. Az apparátus valójában kivárt: természetes módon a helyének, fizetésének, juttatásainak megtartására törekedett. És bizony a taxisblokád idején nem lehetett tudni, hogy mi lesz a kormánnyal. Sokakban felmerült - bennem is - a bukás gondolata. Visszhang nélkül- Hogy ítéli meg a Fidesz taxisblokád alatti viselkedését?- Én ekkor csalódtam először pozitívan a Fideszben. A párt kinyilvánította, hogy ez egy törvénytelen akció. A lehető legjobbkor tette, amikor benne volt a levegőben a kormány esetleges bukása is. Igaz, Orbán Viktor hozzátette, hogy a kormány hazudik, de a jogi értékelése teljesen helytálló volt.- Hogy látja az MSZP szerepét ebben a történetben? Hogyan viselkedett az apparátus?- Volt a HM-ben egy közvetlen munkatársam, egy hivatásos katona, aki régóta szolgált már a minisztériumban. Ebből adódóan jól ismerte a régi tábornok és ezredes elvtársakat. Az egyik nap civilként elvegyült a blokádolok között. Ezt nevezik a titkosszolgálatnál „beépülésnek”. Másnap azt a jelentést adta, hogy legalább egy tucat, valamikor a kommunista néphadseregben szolgáló régi vezető tisztet, tábornokot és ezredest látott a blokádok környékén civil ruhában. Ezek nem aktív állományúak voltak, hanem az 1990-ben nyugdíjba vonultak. Azt ugyan nem tudta megállapítani ez a „beépülést” teljesítő emberünk, hogy ők ott szervező szerepben vannak-e, de tény, hogy jelen voltak. Ez azért veszélyes, mert egy tábornok rendszerint csapatparancsnok is. Ezeknek sok tiszttársa, elvtársa még aktív állományú volt. 160
