Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Interjúk - „Antall József jó döntést hozott”
Bod Péter Ákos párttag volt, régi szakember, akit örököltem. Ő jelesre vizsgázott. De az egész apparátusom helytállt. Igazából azt gondolom, hogy a nyári minisztérium-építkezés sikeres volt. Persze érvényesült emberi taszítás és vonzás is egy ekkora átszervezés során, de engem nem hagytak cserben az embereim. Az energia-szakembereket világosan kérdeztem, és ők világosan válaszoltak. Semmi félretájékoztatás nem volt. Az OKGT-nél viszont éreztem ilyet. Kritikus pillanatban meghazudtolták a minisztériumomat, a szóvivőmet.- Milyen lépéseken keresztül jutottak el a megegyezésig?- Sem ott, sem utána nem készítettem jegyzeteket, emlékezetemre hagyatkozom most. Szombaton kora reggel bementem a minisztériumomba, és dolgoztam. Intéztük az energiaügyeket, az importot, a tankerek mozgását. Leállt az áruforgalom, akadozott a kenyér, a tej szállítása, és ezernyi alapvető dolog foglalkoztatott. De bizonyos értelemben az energiatartalékok szempontjából nyertünk egy kis időt azzal, hogy kényszerszabadságra ment az ország. Százhalombatta szépen termelt, persze az üzemanyagot el is kellett juttatni a kutakhoz... Igazából ilyen helyzetben az ember a főnökétől kap egy parancsot, s azt tenni kell. Ügyvezető miniszterelnökként Horváth Balázs üzent, vagy Antall miniszterelnök titkára, Forrai Pista mondhatta, hogy a miniszterelnök úr azt kéri, hogy menj be a stúdióba, vagy képviseld a kormányt a tárgyalásokon, vagy éppen azt, hogy most húzódj hátrább. A vasárnapi kormányülésen végül is a sors azt hozta, hogy az árakkal az én B-változatomig mentünk vissza, és az lett az OÉT-n elfogadott megoldás egyik eleme, a januárra előrehozott üzemanyagár-liberalizálás mellett. Én ezt ott senkinek nem dörgöltem az orra alá - ha így, 25 évvel később kérdezik, elmondom. Az ember miniszter, csapatjátékos. A kormány vasárnap rendkívüli kormányülésen döntött, majd a mögötte álló pártokkal egyeztetett. Ezért is kellett elmennünk a tárgyalásról vasárnap este, vacsoraidőben, hogy a frakcióval a kormány- döntést megbeszéljük. Azzal álltunk föl az OÉT-tárgyaláson, hogy kérünk egy órát, mert visszamegyünk a Parlamentbe. Mondtam valami olyasmit is, hogy „uraim, mindenkinek vannak biológiai szükségletei”. Volt is ebből némi röhögés. Ezt poénnak szántam, aminek akkor feszültségoldó hatása is volt. Persze megfogalmazódott a vád is ellenünk, hogy időhúzás az egész.- Volt ilyen szándéka a kormánynak?- Egyáltalán nem. Egyszerűen át kellett menni az egyik épületből a másikba, mert ott vannak a képviselők, és meg kellett velük beszélni. Egy kormány addig kormány, amíg a parlamenti képviselők mögötte állnak. Azt már nem tudom, hogy az egész frakcióval találkoztunk-e, vagy csak a 131
