Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
A „hasznosíthatóságtól” a „magyar-magyar párbeszédig”
A „hasznosíthatóságtól” a „magyar-magyar párbeszédig” hidrogénbomba atyjának rendkívül visszafogott, óvatosan pozitív értékelése rávilágít arra, hogy mennyi és milyen mérvű kétely kísérhette a Magyarországon zajló változásokat. Utóbbiakra utal az is, hogy Teller Ede másodszor is elutasított egy magyarországi „mémöktalálkozóra” szóló meghívást. Bár a magyar dokumentum szerint ebben szerepe lehetett annak, hogy „az SDI mellett politikailag és szakmailag egyaránt elkötelezett tudós utazását esetleg bizonyos amerikai kormánykörök nem néznék volna jó szemmel”, Teller felesége egyértelművé tette, hogy férje tartott a kommunistáktól.241 Miközben a kommunista ellenességéről közismert tudóssal való kapcsolat alapvetően a vizsgálódásom első részében ismertetett kontaktusok sorába illik, ez ismét a magyar-magyar dialógus ideologikus terének kibővülését jelzi. Utolsóként ide kívánkozik Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének 1989. szeptemberi amerikai útja. Miközben Szűrös washingtoni fogadása242 a magyar-amerikai bilaterális kapcsolatokban azért jelentett újdonságot, mert szemben azzal a több mint 100 amerikai törvényhozóval, aki 1977-től Magyarországon járt,243 magyar részről ő vezette az első törvényhozási küldöttséget az USA-ba,244 a „kétmagyar” dialógusban ugyanakkor teljes nóvumot jelentett egy ilyesfajta és ilyen szintű találkozás. A végül 1989. szeptember 15-én, New Yorkban induló245 amerikai találkozó és tárgyalássorozat246 az első két napon koncentrált az MNK-emigráns párbeszéd 241 Ugyanitt azt is elmondta, hogy az érzelmi kötődés miatt mindketten vágytak haza Magyarországra, ám első látogatásukra csak 1990-ben, a rendszerváltás megtörténte után került sor. Uo. 242 Az eredeti amerikai meghívást 1979-ben Tip O’Neill adta át, de annak realizálása az afganisztáni háború miatt először magyar, majd más okokból amerikai részről halasztódott. MNLOL 002711/1. 243 Kovács László Szűrösnek 1989. július 31-én, az ekkor még 1989. szeptember 14-23. közé tervezett amerikai útról. Uo. 244 Az előzetes tervekkel ellentétben Szűröst sem George Bush elnök, sem James Baker külügyminiszter nem fogadta. A legfontosabb politikai megbeszéléseket (így) a szenátus fejével, Dan Quay le-vel, Tomas S. Foley-val, a képviselőház fejével, Lawrence Eagleburger külügyminiszter-helyettessel, valamint Brent Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadóval folytatott eszmecserék jelentették. MNLOL4—21 002711/2.-4—21 002711/6. 245 A legelső magyar tervek négy napos washingtoni, és egy napos New York-i tartózkodással számoltak. Ennél azonban sokkal érdekesebb, hogy az utat eredetileg 1989. október 20. és 27. közé tervezték, azaz 1989. október 23-án, a Magyar Köztársaság kikiáltásának napján az azt - a júliusi külügyi tervekhez képest később - nyilvánosan kihirdető Szűrös nem tartózkodott volna Magyarországon. MNLOL 002711/1. 246 Egy Szűrös Mátyás útjának amerikai visszhangját értékelő, 1989. szeptember 22-i 91
