Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
A „hasznosíthatóságtól” a „magyar-magyar párbeszédig”
A „hasznosíthatóságtól” a „magyar-magyar párbeszédig” lom részéről a tudatos előremenekülés integráns részének tekinthető. A dokumentumokból jól kiolvashatóan a változásokat - globális és helyi szinten - érzékelő amerikai magyarság érdeklődőbbé, a párbeszédre fogékonyabbá vált. de egyértelmű, hogy a dialógus (ahogy a külügyi anyagban több helyen szerepel: „dialógus sorozatunk kiszélesítése”) a magyar diplomácia iniciatí- vái között is szerepelt. A megkeresések és találkozók egymásra visszaható rendszerében a „hasznosíthatóság” értelmét vesztette, hiszen a hatalom és az egyén kapcsolatának hierarchikus helyét a hatalom és a közösség viszonyának kérdése vette át. Fontos különbség az is, hogy a Magyar Népköztársaság és az USA magyar közösségének tagjai négy évtizeden át alapvetően egymás direkt erőterén kívül léteztek, ám 1989-ben ezen erőterek legalább részleges összeolvadása a küszöbön állt. A változó világrend e változó kapcsolatrendszerében immár a fókuszpontok is módosultak, nem kevéssé az aktuális romániai kérdések tükrében. 1956 korábban definitiv kérdéséhez képest hangsúlyosabbá vált a magyar kisebbségek, legfőképp az erdélyi magyarság védelme, illetve az összma- gyarság kérdése, valamint a magyarországi változásokhoz, ill. változásokban garanciát jelentő demokratikus alapjogok törvényi biztosítása. Jól tükrözi ezt Síkvölgyi László alkonzul találkozója Dömötör Tiborral, az Amerikai Magyarok Szövetsége (AMSZ) elnökével, az ohiói Akronban (1989. február 25- 26.).213 A jelentésből kiolvashatóan az AMSZ részéről eredetileg 3-4 további résztvevőt jeleztek, végül azonban összesen 17-en vettek részt ezeken a megbeszéléseken, így Dömötör a Szabad Magyar Református Egyház (SZMRE) püspökeként is, Pongrátz Gergely, „a Korvin-köz (sic!) volt parancsnoka”, Major Tibor a Szittyakürt folyóirat főszerkesztője, stb. A magyar összefoglaló szerint a kezdeti feszültség után a találkozó „nyílt és konstruktív légkörben folyt le”, és jelentőségét az adta, hogy „a jobboldali, nacionalista, ún. szabadságharcos, velünk eddig élesen szembenálló, a kapcsolatoktól mereven elzárkózó személyekből és szervezetekből álló kör első alkalommal kereste a kapcsolatot, találkozott és kezdett párbeszédet az MNK hivatalos képviselőjével. Ez fontos mérföldkő dialógus sorozatunk kiszélesítéséhez az itteni választásokra voksolva; lehet-e magyar pártok tagja; lehet-e akár a kormányba bekerülő párt tagja; vagy épp nyújthatnak-e korlátlan anyagi támogatást külföldről a hazai pártoknak. MNLOL 4-19 003654. 213 MNLOL 4-19 001344. 83
