Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
A „hasznosíthatóságtól” a „magyar-magyar párbeszédig”
Nyugati szélben egyrészt az USA vezetésével, másrészt a mintegy 700.000-es, egy tömbben- legfőképp New Yorkban, Pittsburghben, New Jersey-ben és Clevelandben- élő amerikai magyar közösség175 tagjaival való kapcsolatát. Az MSZMP minden nyilvánosan hangoztatott ideológiai megfontolása ellenére a gyakran bűnözőként és árulóként megbélyegzett „horthysta-fasiszták”, ,,’56-os disz- szidensek”, s a „klerikális reakció” is elfogadható partnernek tűnt, ha a kádári rendszer a fogyasztás és a jóléti szolgáltatások bővülését biztonsági kérdésként kezelő paradigmájának fenntartásáról volt szó. A „magyar-magyar” kapcsolatok azonban az államközi kapcsolatoknál jóval több problémával, feszültséggel és nyílt ideológiai szembenállással voltak terhesek. A „disszi- densek” (ahogy az emigránsok a korabeli hivatalos terminológiában gyakran megjelentek) és a „budapesti, magát magyarnak nevező kormány”176 kapcsolatainak korlátáit tekintve Fekete Gyula, a Magyar írószövetség alelnöke amerikai kőrútjának tapasztalatait összegző, 1982. májusi beszámolójában négy főbb problémakört sorol fel: Magyarország szovjet/orosz megszállása; 1956 forradalmának ellenforradalomként való értékelése;177 az erdélyi magyarság helyzete; valamint „a magyarországi népszaporulat” problémái.178 Ezen túlmenően természetesen ott volt a magyarországi szólás- és sajtószabadság (pontosabban: azok hiányának) kérdése,179 karöltve a Magyarországon ekkor kibontakozó ellenzéki mozgalom problémájával.180 175 MNLOL KÜM TŰK US A 4-12 004277. 176 Az Amerikai Magyar Szövetség (AMSZ) 1981 szeptemberében tartott közgyűlésének zárónyilatkozatának frazeológiájából idézve. MNLOL KÜM TŰK USA 4-19 005933. 177 „Legfontosabb talán annak a következtetésnek a levonása, hogy vacsorapartnereink számára kivétel nélkül a legnagyobb ellenség: a párt és a Szovjetunió. Ezt a két dolgot soha semmilyen körülmények között nem fogják, nem is tudják elismerni” - írta Kocziha Miklós, Püski Sándorékkal 1982 első hónapjaiban elköltött vacsorája után. MNLOL KÜM TŰK USA 4-19 00836. 178 MNLOL KÜM TŰK USA 4-19 003968. 179 így például Püski Sándorék köre - egy vacsorameghívás alkalmával - magát Kocziha Miklós főkonzult agitálta arra, hogy a párt végre engedje Magyarországon terjeszteni, illetve megjelenni az emigráns irodalmat. Az adott helyzetben e követelés nyilvánvalóan túl volt azon, ameddig az MSZMP el szeretett - vagy ameddig hajlandó lett - volna menni. A cenzúrázatlan sajtószabadság óhatatlanul az agyonideologizált és meghamisított történelem újraértékelésének szükségességét vetette volna fel. MNLOL KÜM TŰK USA 4-19 00836. 180 Harry E. Bergold budapesti amerikai nagykövet 1982 júniusában egy 22 nevet tartalmazó listát adott át Esztergályos Ferencnek, az V. Területi Osztályon tett látogatásakor. Ezen a listán több olyan - később politikai karriert befutó - ellenzéki neve szerepelt, 72
