Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)

„Amerika mellettetek áll”

„Amerika mellettetek áll” való elfordulás irányába hatnak. Ez a fajta nyitottság buzdított az Ausztria és Magyarország közötti szögesdrótkerítés lebontására. S ennek egy darabja, [...] melyet ajándékba kaptam, most ki van állítva, s azt szeretném, ha majd mindannyian megnéznék. S a megújulás szelleme világítja be a balti államo­kat - Litvániát, Lettországot, Észtországot -, melyek nemzeti történelmü­ket igyekeznek visszaszerezni. Ezen nemzetek tudják, ahogyan mi is tudjuk, hogy az ár a politikai és gazdasági változás felé folyik. Mert világszerte azt látjuk, hogy a demokrácia piacokat és határokat nyit meg, felszabadítva a szíveket, felszabadítva az elméket. S így Kelet- és Közép-Európa nemzetei­nek is, melyek nemzeti örökségük visszaszerzéséért küzdenek, azt mondjuk: Amerika mellettetek áll.”154 Bush elnök megnyilatkozásait számba véve jól látszik, hogy a hamtram- cki és a Rab Nemzetek Hatén elmondott beszéd között tudatos gondolati és politikai ív feszül, melyben Bush varsói, gdanski és budapesti megnyilatko­zásainak is dedikált helye és szerepe volt. George Bush elnökként saját hat évvel korábbi, akkor a reagani peace through strength integráns részeként, alelnökként elmondott, bécsi beszédének szavait igazolva a jaltai világrend lebontásába kezdett.155 Az USA globális szupremáciájának 1988-as elérése (újrateremtése?156) után immár egy új világrend megteremtésének minimá­it és maximáit kutatva Európa megosztottságának megszűntetése, a keleti blokk nyugati reintegrációja volt a legevidensebb célkitűzés. Ennek nagyon 154 http://www.presidency.ucsb.edu/ws/?pid=17326 (Utolsó letöltés: 2015.07. 20.) 155 Bush alelnökként, észak-afrikai és kelet-európai útja (utóbbi: Jugoszlávia, Románia, Magyarország) után, a valahai Kaiserstadt-ban 1983. szeptember 21-én elutasította a feltételezést, hogy az 1975-ös helsinki megállapodással az USA elfogadta a status quót: „Hadd szögezzem le, oly tisztán, amennyire csak tudom: Jalta idején nem létezett egyezség Európa befolyási övezetekre való felosztásáról. [...] Európa egyetlen meg­osztását sem ismerjük el törvényesnek.” Kávássy János: „Ideológiák határán - George Bush 1983. szeptemberi budapesti látogatásának és bécsi beszédének tanulságai a Ká­dár-rendszer jóléti metamorfózisának szempontjából” = A diktatúra évtizedei, szerk.: Horváth Miklós, PPKE-BTK TDI, 2013. 156 Ronald Reagan elnöksége legelejétől az USA szupremáciájának helyreállításáról be­szélt, legfőbb céljaként fogalmazva meg azt. Reagan úgy látta, hogy az USA globális vi­lágelsőségét épp a hidegháborús kéthatalmi szembenállás de facto elfogadásával, annak állandósulásával adták fel. E sorok írójaként úgy látom, hogy ha az Egyesült Államok nem is volt képes betölteni ezen szerepet 1918-1920 után, tény, hogy az első világhá­ború megnyerésekor, súlyával nem európai erőként döntve el egy alapvetően európai hatalmi konfliktust, a világ hegemón szuperhatalma volt. 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom