Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
„Amerika mellettetek áll”
Nyugati szélben számára, melyekről az idő előrehaladtával egyre kevésbé lett volna képes lemondani. Az 1980-as évek bilaterális politikai-diplomáciai interakciója tehát gazdasági eredőktől hajtva élénkült fel. 1989-re azonban jelentősen megváltozott a külpolitikai mozgástér: Mihail Gorbacsov fellépése után a beinduló (szovjet részről kényszerű) szuperhatalmi párbeszéd,68 a gorbacsovi reformok meghirdetése,69 majd az INF szerződés megkötése és ratifikálása,70 valamint az 1988-ban bejelentett teljes afganisztáni,71 illetve részleges, ám jelentős mérvű kelet-európai szovjet csapatkivonás72 egy több lehetőséggel, ugyanakkor több bizonytalansággal teli jövőbe vezetett, melyben az évtizedes magyar-amerikai kapcsolatok szabályai is újraíródtak. George Bush elnök budapesti látogatása tehát két korszak határán zajlott le: egyrészt még 68 Az 1985-ös genfi csúcson való a személyes megismerkedés után az 1986-os reykjavíki csúcs kudarcot, míg az 1987-es washingtoni csúcs áttörést jelentett; az 1988-as moszkvai csúcs az elért eredményeket rögzítette. 69 Gorbacsov 1985 áprilisában hirdette meg az uszkorenyije („gyorsítás”), majd később a glasznoszty („nyíltság”) és peresztrojka („átalakítás”) politikáját. 70 Az INF szerződés (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty), így a közép-hatótávolságú, majd később a rövid-hatótávolságú nukleáris fegyvereket illetően 1987 folyamán számos, megelőző politikai egyeztetés zajlott az amerikai és szovjet felek, így George Shultz és Eduard Sevardnadze, Gorbacsov és Shultz, Reagan és Sevardnadze között; részben párhuzamosan a Géniben zajló szakértői egyeztetésekkel. Miután a két szuperhatalom vezetői a legtöbb kérdésben egyetértésre jutottak, elhárultak az akadályok Gorbacsov amerikai útja elől. Reagan és Gorbacsov 1987. december 8-án, a washingtoni csúcson írták alá az INF szerződést, mely kivonásra és szétszerelésre ítélte az európai telepítésű 500-5.500 kilométer hatótávolságú ballisztikus és cirkálórakétákat, mind nukleáris, mind hagyományos robbanófejjel. 71 Az Afganisztánból való kivonulás ötlete már 1985-ben felmerült, maga Mihail Gorbacsov „vérző sebnek” nevezte az afgán háborút. Bár 1987 szeptemberéig ugyan nem készült konkrét menetrend a szovjet erők kivonására (a szuperhatalmi fiaskó nyilvános beismerése rendkívül kényes kérdést jelentett), a kivonulás várható menetét végül még az amerikaiakkal is egyeztették. Annak ellenére, hogy a CIA akkori igazgatója, Robert Gates rendkívül szkeptikus volt a szovjet kivonulás gyakorlati megvalósulását illetően, a Vörös Hadsereg - két hullámban - 1989. február 15-ig elhagyta Afganisztánt. Rhys Hill, Colin, Beyond Charlie Wilson: The Soviet-Afghan War http://www.schoolinfosystem. org/pdf/2014/04/EPSoviet-Afghan 19-1.pdf (Utolsó letöltés: 2015.07. 20.) 72 1988. december 7-én az ENSZ 43. közgyűlésén Mihail Gorbacsov bejelentette, hogy a genfi megbeszéléseket nem érintve, egyoldalú vállalásként, két év alatt (1991-gyei bezárólag) 500.000 katonát vonnak ki a keleti blokk országaiból. Beszédében kiemelte, hogy a kivonás a VSZ tagállamok közül az NDK-t, Csehszlovákiát és Magyarországot érinti a legjelentősebben, http://www.writespirit.net/inspirational_talks/mikhail_gorba- chev_talks/united_nations_address/ (Utolsó letöltés: 2015.07. 20.) 32
