Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
„Amerika mellettetek áll”
Nyugati szélben ugyanekkor Bush hamtramcki beszéde is konkrét támpontokkal szolgált. Horváth Gábor az USA referátumról 1989. április 20-án - alig három nappal annak elhangzása után - az elnöki beszédre és annak releváns konnotációira alapozva készített összefoglalója szerint a Bush-beszéd hasznos fogódzókat adott az USA formálódó, új kelet-európai politikájához; s lévén, hogy a beszéd (és a program bejelentése) a Szolidaritás legalizálása után történt, üzenet-jellege volt. Horváth szerint miközben Bush szavai a differenciálás továbbvitelét jelezték, nyitva maradt annak a kérdése, hogy kik lesznek ennek a kedvezményezettjei, ugyanakkor világosan megfogalmazódott, hogy e program alapeleme „a feltételekhez nem kötött segélyek és támogatások elvetése a kelet-európai reformok segítése terén”.50 A referatúra munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben maga Bush elnök is kiemelten szólt Magyarországról — Horváth szerint olyan országként említve, mely „kísérletezik a politikai pluralizmust lehetővé tevő reformokkal” - a State Department az elnök beszédét követő sajtókonferenciáján már részletesen szóltak „a lengyel csomagterv egyes elemeinek hazánkra történő alkalmazásának lehetőségeiről”.51 A magyar külpolitika tehát abban a korábban jobbára ismeretlen, kényelmes helyzetben volt, hogy céljait pozitív premisszák és visszajelzések, illetve gyakorlati amerikai negációk mellett fogalmazhassa meg; illetve (mint látni fogjuk) időről időre finomíthassa azokat, újabb és részletesebb információk birtokában. Ezen, a külügyi dokumentumokban azután többször és visszatérően ismételt tárgyalási fókuszpontok meghatározása mellett magyar részről készültek a tárgyalásokat előkészítő gazdasági összefoglalók is, melyek az USA-nak a magyar gazdaságban játszott (fentebb már említett) bilaterális, és kiemelt multilaterális szerepét értékelték, illetve prognosztizálták az akkor belátható jövőben. Ezek közül kiemelkedik a Magyar Nemzeti Bank által 1989. május 25-én készített, négy melléklettel kiegészített összefoglaló. Az elemzés felhívja a figyelmet, hogy a Brady-javaslat52 Magyarország 50 MNLOL 4-10 002049. 51 Horváth arra is felhívta a figyelmet, hogy mindezek alapján a magyar országgyűlés „napirendjén szereplő javaslatok elfogadása adhat további lökést az amerikai döntéshozatal számára.” Uo. 52 A Brady-javaslat Nicholas Brady amerikai pénzügyminiszter nevéhez fűződik, és eredendően az 1980-as években elharapódzó, latin-amerikai adósságválság orvoslására született 1989 márciusában. Közép- és Dél-Amerika eladósodása akkor vált kritikussá, amikor 1989 februárjában az IMF és az IBRD tanácsait követő caracasi kormányzat 26
