Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
„Amerika mellettetek áll”
az OPIC36 kérdését illetően Magyarország már biztató tárgyalási, elfogadási pozíciókkal bírt.37 Nagyjából fentiekkel parallel, 1989. május 12-én, Mark „Amerika mellettetek áll” 36 Lengyelország feltétel nélküli MFN-státuszát Reagan elnök 1982. november 1-jén vonta vissza, és 1987. február 27-én rendszeres időnkénti felülvizsgálattal és megújítással állította vissza. Az 1969 óta létező s Overseas Private Investment Corporation (OPIC) beruházás-biztosító társaságnak Kína és Jugoszlávia már tagja volt; az OPIC működésének Magyarországra és Lengyelországra való kiterjesztését 1988 márciusában Tom Lantos kezdeményezte. A képviselőház külügyi bizottsága ugyan 22:3 arányban megszavazta ezt (ugyanekkor törölve Románia tagságát), a törvényhozás alsó háza végül mégis 237:115 arányban elutasította a javaslatot (1988 májusában). Későbbi információk szerint, melyeket nagykövetként Mark Palmer is megerősített, erre leginkább a felvétel - más szocialista országok felé - precedens értéke miatt, illetve Lengyelország kapcsolt felvétele okán került sor. Az OPIC végül 1989 októberétől működött/működik Magyarországon. MOL KÜM TŰK 4-50 001871-001871/4. 37 Nehéz pontosan megállapítani, hogy az amerikai magyarság, pontosabban annak reprezentatív szervezetei, melyek korábban definiáltán ellenezték a Kádár Jánost és rendszerét támogató washingtoni lépéseket, a demokratizálódás jeleit látva, támogatták-e, s ha igen, milyen mértékben, illetve pontosan ki(k)nek az irányában a Bush-adminisztráció segítségnyújtását. Egy, Az Amerikai Magyar Szövetség emlékirata az amerikai kormány külpolitikájáról a Magyar Népköztársasággal szemben című, három oldalas összefoglaló szerint az AMSZ üdvözölte Bush útját, s egyben a differenciálás fenntartását; „mérsékelten derűlátóak” voltak a magyar reformokat, valamint azt illetően, hogy az MSZMP elfogadta a többpárti választásokat; szerintük a „Németh Miklós által kiválóan vezetett kormány egyre nagyobb függetlenséget tanúsított - K. J. E.] a párttól” - így például az erdélyi magyarok, vagy Bős-Nagymaros kérdésében. Ugyanakkor aggódtak a szerintük 200.000-es [valójában 60.000-es - K. J. E.] munkásőrség megléte, valamint a magyar energiaszektor teljes szovjet relációjú kiszolgáltatottsága, illetve a magyar gazdaság általános állapota miatt. Arra hívták fel a figyelmet, hogy „a jelenlegi állapot tehát mind nagy reményt, mind nagy veszélyt hord magában”, s ebből is fakadóan szorgalmazták, hogy George Bush nyíltan támogassa a magyar reformkommunistákat (Nyers, Pozsgay, Németh, Szűrös); lépjen fel az MDF, illetve más pártok és alternatív csoportok mellett; s hogy Bush elnökként szorgalmazza a magyarországi tőkebefektetéseket, valamint javasolja a magyar adósság és annak kamatainak enyhítését. Az AMSZ ugyanitt szorgalmazta a Brady-terv valamelyes kiterjesztését Magyarországra; a magyar magánvállalatok tőkehitelezését az amerikai segélytörvényen - vagy annak kiegészítésén - keresztül; s az OPIC mellett a GSP kiterjesztése Magyarországra. Az Amerikai Magyar Szövetség ugyanakkor arra is világosan figyelmeztetett, hogy meglátásuk szerint mindez nem jelentett „megmásíthatatlan” helyzetet, s hogy akár egy forradalom, akár egy Jaruzels- ki-puccs magyar megismétlődésének lehetősége fennállt. Szerintük bármely Bush-cso- magnak ezért a gazdaságot és a demokráciát egyszerre kellett erősítenie. Az idézett AMSZ állásfoglalás igazi pikantériáját a hozzá a MNLOL KÜM TŰK USA USA anyagban azonos jelzet alatt társított 1989. május 22-i rejtjeltávirat adja. Ez ugyanis 21
