Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
„És egyszer úgyis meg kell csinálni”
Nyugati szélben Ugyanazon az 1988. november 22-i kibővített KB ülésen, melyen Grósz előterjesztette a kormány és a párt vezetését érintő személyi javaslatokat,321 még azt megelőzően, második napirendi pontként szerepelt a „Javaslat a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a Központi Bizottság munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére” - melynek maga a főtitkár, ill. miniszterelnök volt az előadója.322 „Kimondjuk az anyagban, hogy az állami és a kormányzati tevékenységi körök önállóságának további biztosítására törekszünk. Ez jelentősen más alapállást jelent, elsősorban a külpolitika, a belügy és honvédelem kérdésében. E téren más hagyomány érvényesült az elmúlt négy évtizedben.323 [...] A önmagunk jutottunk arra a következtetésre, hogy egy modellváltásra van szükség, tehát meg kell alkotni egy új koncepciót, egy új felfogást, arról a szocialista útról, melyet önmagunknak kell kiszenvedni, kikínlódni új történelmi körülmények közepette”. Ám jóval kevéssé „pártszerűen” - meglehet akaratlanul - azt is hozzátette: „és a hatalmunkat is meg kell osztani, hogy a hatalom részesei maradhassunk”. Az MTV 1 Visszajátszás című sorozatának 2009. június 22-i, 25. epizódja {„Fejti György és Pozsgay Imre”) alapján, http://nava.hu/id/824640/ (Utolsó letöltés: 2015.07. 23.) 321 A személycseréket javasolva, bejelentve Grósz Károly valójában több mint egy tucat olyan személyt említett, akiknek a neve a különböző fórumokon való egyeztetések során felmerült. Érdekes tény, hogy míg a KB tagjai és a képviselők többségükben Németh Miklósra voksoltak, a Hazafias Népfront 50 megkérdezett tagja inkább Nyerset támogatta. Ugyanezen megbeszéléseken az is egyértelművé vált, hogy Németh Miklós miniszterelnökké választásával Nyers Rezső államminiszter, Iványi Pál pedig KB-titkár lesz. MNLOL M-KS 288. f. 4/246-247. ő. e. 229-233. 322 Grósz itt és ekkor a PB jogköreinek újradefiniálása, az Országgyűlés szerepének átértékelése, a Hazafias Népfronttal való viszony, illetve a KISZ szerepének átalakítása mellett alapvetően a KB befolyásának erősítéséről, valamint a kormány újraértelmezett szerepéről beszélt. Grósz - nem kevés csúsztatással - azt mondta, hogy erről még az MSZMP XIII. kongresszusán, 1985-ben döntöttek, s miután a(z előkészítő) munka két évig folyt, azt az 1988-as pártértekezlet „megerősítette, gazdagította, jóváhagyta és feladatot szabott a további teendőkre”. MNLOL M-KS 288. f. 4/246-247. ő. e. 69. 323 Mint sok más részlet e történetben, a fenti váltás sem volt egyértelmű. Müller Györgyöt idézve: „1988 végén az alkotmányszöveg kiegészítése nélkül megszűnt a belügyi, honvédelmi és külügyi tárca közvetlen pártirányítása is, a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek irányítása, valamint a külpolitikai szerep azonban a kormány tevékenységi listájában csak az 1989. őszi alkotmánymódosítással jelent meg.” Müller György, A kormány és struktúrája, kormányzati viszonyok 1988 és 2008 között, = Magyarország politikai évhuszadkönyve - Kormányzati rendszer a parlamenti demokráciában 1988-2008., szerk.: Sándor Péter, Stumpf Anna, Vass László, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány (DKMKA), Budapest, 2009. http:// www.politikaievkonyv.hu/online/mp20/l-07_muller.html (Utolsó letöltés: 2015.07.23.) 130
