Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
„És egyszer úgyis meg kell csinálni”
Nyugati szélben forgatókönyv: Moszkva saját egységeivel, illetve a Varsói Szerződés szövetséges alakulataival közös katonai offenzíva indítása (ez utóbbira 1989-ben alapvetően Gorbacsov bukásával kerülhetett volna sor, s az 1991. augusztusi puccs273 utólag is dermesztő ízelítőt adott abból, hogyan indulhatott volna mindez). A keleti blokk Magyarország és Lengyelország - egyszerre értve itt a regnáló párt és a vele szemben álló ellenzék törekvéseit - vezetésével vált többsebességűvé, a sokáig tartózkodó és óvatos Csehszlovákiával, illetve a kifejezetten konzervatív Bulgáriával, NDK-val és Romániával szemben. Ahhoz, hogy a változások szempontjából Kelet-Európa „egysebes- ségűvé” váljon, s a szovjet szatellitek mindegyike elinduljon saját rendszer- vált(ozatat)ásának útján, meglátásom szerint a Bush-adminisztráció nyílt kiállása és fellépése kellett. Ennek két legfontosabb, minden szempontból egymásra épülő274 állomásának George Bush 1989. júliusi lengyelországi és magyarországi látogatását, illetve a híres, 1989. decemberi máltai találkozót tekinthetjük. Varsóban, Gdanskban és Budapesten Bush elnök nyíltan és egyértelműen a kelet-európai demokratizálódás, valamint pluralizálódás mellé állt, politikai és gazdasági támogatást ígérve a két ország demokratikus átmenetéhez. Az Amerikai Egyesült Államok elnökének útja, annak fizikai szimbolizmusán túl, több üzenettel is bírt: egyrészt jelezte, hogy az USA mind bilaterális, mind multilaterális szinten a térség aktív szereplőjévé válik, másrészt kijelölte a Washington által követendőnek ítélt politikai és társadalmi átalakulás irányát. Fontos megjegyezni - lévén a rendszerváltoztatás és a rendszerváltás fogalmát vizsgáljuk -, hogy Bush a lengyel és a magyar példa felkarolásával, támogatásával - itt most az adminisztráció saját 273 Magyar külügyi anyagokból tudhatóan az amerikaiakat a kezdetektől aggasztotta Gorbacsov és a gorbacsovi kurzus politikai túlélése; a szovjet oligarchia működésének korábbi példái - így Berija vagy Hruscsov bukása - indukálták ilyen irányú félelmeiket. 1991. augusztus 19-21. között Gorbacsovot épp saját korábbi szövetségesei és az általa felemeltek - a „Nyolcak Csoportja” - árulták el, s vetették házi őrizetbe. Bár fizikailag túlélte e durva incidenst, politikailag nivellálódott, s ez vezetett 1991. augusztus 24-i, főtitkári tisztségéről való lemondásához. 274 Amerikai részről közvetlen George Bush 1989. júliusi útja után (gyakorlatilag az Air Force One fedélzetén Párizsból hazafelé repülve) merült fel az amerikai-szovjet csúcs- találkozó időszerűsége - épp Bush varsói és budapesti tárgyalásai eredményeképpen. Korábban már akadtak - az USA-ban és azon kívül is, így Margaret Thatcher és Francis Mitterrand -, akik sürgették a csúcsot, de Brent Scowcroft, Bush nemzetbiztonsági tanácsadója ellenezte azt: nem akarta, hogy Moszkva kedvezőtlen pozícióba szorítsa Washingtont egy elhamarkodott találkozón. 104
