Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
„És egyszer úgyis meg kell csinálni”
Nyugati szélben hangsúlyozza, hogy nem a robbanásban, hanem a viszonylagos stabilitás mellett végbemenő radikális, intézményes változásokban, a politikai pluralizmus térhódításában érdekelt, tevékenységével ezt kívánja elősegíteni”.264 A keleti blokk jövőjére vonatkozó, visszatekintve legpontosabb prognózis 1988 októberének végéről származik, ebben a washingtoni magyar nagykövet, Dr. Házi Vencel összegzi amerikai források véleményét.265 Ebben - is - szerepel, hogy a Gorbacsov által felgyorsított változások Kelet-Európábán „a helyzet olyan mértékű radikalizálódásához vezethetnek, amely robbanással fenyeget”.266 Ezt érzékelve a térség prioritása az amerikai külpolitikában felértékelődött, az 5-6. helyről a 3-4. helyre került. A jelentés kitért arra is, hogy míg Jugoszláviában, Lengyelországban és Magyarországon széles körű társadalmi igény kényszerítette ki a változásokat, addig a Szovjetunióban meghirdetett reformok a Gorbacsov köré tömörült hatalmi elithez kapcsolódtak, így - ellentétben a keleti blokkal - nem valamely szélesebb társadalmi bázis, hanem a főtitkár személye, illetve egy hozzá hű, szűk réteg jelentette a változások kulcsát. Az összefoglaló szerint (Brzezinski áprilisi helyzetértékelésével ellentétben) a térség legstabilabb országa Magyarország volt, míg Jugoszláviában a feszítő nemzeti ellentétek, Romániában az eszkalálódó gazdasági és társadalmi problémák, Lengyel- országban a rendszer talaj vesztése, a tömegektől való elszakadása, valamint „a rendszer legitimitásának még a látszatát is nélkülöző” társadalmi bázis vákuuma vezethetett „előre nem látható mértékű társadalmi megrázkódtatáshoz”.267 Az 1988 folyamán megfogalmazott és artikulált, alapvetően azonos premisz- szákra és feltehetően hasonló információs halmazra (politikai, biztonsági és európai ügyekért felelős albizottságában, Seweryn Bialer a Columbia Egyetem profesz- szora rámutatott, hogy a szovjet peresztrojka egyik kulcskérdését épp a keleti blokk belső fejleményei jelentették: „ Gorbacsov időt próbál nyerni, elodázandó a robbanást a térségben, amíg a Szovjetunió gazdaságilag erőre kap. [...] Törekvéseinek sikere azonban kérdéses, többek között a térségben erősödőantikommunista hangulat miattAprofesz- szor azt is hozzátette, hogy a térség politikai és társadalmi stabilitásának fenntartásához változásokra volt szükség Washington addigi külpolitikájában. MNLOL KÜM TŰK USA 4-1 1196-2. 264 Az összefoglaló kiemeli, hogy Washington számára a mércét az emberi jogok érvényesülése, az ellenzék közéleti működésének engedélyezése, illetve a gazdaság liberalizáltságának foka jelentették. MNLOL KÜM TŰK USA 4-10 00501/2. 265 Házi Venczel 1988. október 27-én írt a kelet-európai átalakulás lehetőségeiről. MNLOL KÜM TŰK USA 4-10 0030336. 266 Uo. 267 Uo. 100
