Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
Kukorelli István: Bevezető
szintjén, a történeti hagyományok alapján létrejövő nemzeti jelképeket az állami szuverenitás szimbólumainak is szokás nevezni. Ezáltal emelődik meg a jelképrendszer: történetileg megfigyelhető, hogy a nemzeti szimbólumok a politikai nemzetté, nemzetállammá alakulás folyamatában váltak az állam hivatalos és közjogilag is szabályozott szimbólumaivá. A szuverén államok nemzeti jelképei általában szokásjogi úton keletkeztek, nagyon sokat ma is csak a szokás szabályoz. Az írott alkotmányok megjelenésével a nemzeti jelképeket már a közjog is szabályozni kezdte. A legfőbb jelképeket maga az alkotmány, más jelképeket a törvények szabályozzák. Az egyes államokban nagyon világosan elkülöníthető, hogy a jeles napokból mit szabályoz az alkotmány vagy a törvények szintje, és mit a szokásjog. Saját példánkra hivatkozva: nagyon sokszor viták kérdése az is, hogy miért a Himnusz, és miért nem a Szózat állami szimbólum. Egy kis kitekintésként érdekes volna azt is megvizsgálni, hogy Európa valóban Keletre lejt-e? Mit szabályoznak a „három” régióban, Nyugat-, Közép- és Kelet-Európábán? Azt láthatjuk, hogy az európai alkotmányok szinte kivétel nélkül szabályozzák a szimbólumokat. A nyugati, az északi és a neolatin alkotmányokra az jellemző, hogy leggyakrabban a nemzeti színeket rögzítik. Néhány alkotmányban szerepel a himnusz (portugál, francia), a főváros, a hivatalos nyelv. A spanyol, a svájci, a belga, a holland alkotmány az esküt szabályozza. Jelszavak, jelmondatok az alkotmányokból: „Egységben az erő”, olvasható a belga oroszlános címerben, vagy még inkább ismeretes a „szabadság, egyenlőség, testvériség” francia jelszava. A kelet-közép-európai alkotmányok címerközpontúak (történetileg nem véletlenül, hiszen a címerben ott van az egész állam története), továbbá megtalálható bennük a zászló és a himnusz mint legfőbb szabályrendszer. A 2011-ben elfogadott magyar Alaptörvény - először a magyar alkotmány- történetben - az alkotmány szintjére emelte Magyarország nemzeti ünnepeit és hivatalos állami ünnepét. Az Alaptörvény Alapvetés című fejezetének J pontja felsorolja Magyarország nemzeti ünnepeit: (1) Magyarország nemzeti ünnepei: a) március 15. napja, az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc emlékére; b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére; Jeles napok, jeltelen ünnepek 8
