Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)

2. Diktatúra és nemzet

Jeles napok, jeltelen ünnepek nököket, gazdákat, nevelőket, orvosokat stb., továbbá a katonai tudomá­nyokban, valamint az alapvető szervezési munkában legjelentősebb ered­ményeket felmutató személyeket kell jutalmazni.” Kossuth-díjra a jelölés a következőképpen történt: a javasolt személyek kijelölésére a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter elnöklete alatt egy huszonöt tagú jelölő bizottságot szerveztek. Ennek a bizottságnak a javaslata alapján a minisztertanács dön­tött a Kossuth-díj odaítéléséről.25 Az országgyűlés alkotmányjogi és köz­jogi, valamint közoktatásügyi bizottsága „a »Kossuth-díj« alapításáról” szóló 83. számú törvényjavaslatot 1948. február 10-én általánosságban el­fogadta. A díjra javaslatba hozott személyek kijelölésére szervezendő bi­zottság létszámát huszonötről huszonnyolcra emelték.26 Az országgyűlés részletes tárgyalás alapján a Kossuth-díjról szóló törvényt 1948. február 13- án elfogadta.27 A Magyar Függetlenségi Népfront első elnöke Rákosi Mátyás, alelnö- kei Dobi István és Erdei Ferenc, főtitkára pedig Rajk László lett. Ez a szervezet az MDP, a Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt és más pártok vezetőiből és képviselőiből állt. A Népfront első kongresszusa 1949. már­cius 15-én volt, ahol vita nélkül szavazták meg az MDP vezető szerepét, illetve a pártok kijelentették, hogy „vállalják a szocializmus felépítésében való aktív közreműködést és a következő országgyűlési választásokon közös jelölteket indítanak”.28 Az 1949. március 15-ei ünnepségek már teljesen más hangulatban teltek, mint az előző évek március 15-éi. Inkább volt kommunista pro­paganda és burkoltan az augusztus 20-án létrejövő Magyar Népköztár­saság beharangozása. Az akkori híradások szövegei jól szemléltetik ezt: „A Magyar Népköztársaság29 a magyar dolgozók vezetésével megvalósította és továbbfejleszti 1848/49 örökségét. [...] Fiatalságunk lelkesedése ma sem ismer határt. Tomboló lelkesedéssel köszönti a magyar nép nagy vezető­25 Az 1947. évi szeptember hó 16-ára összehívott Országgyűlés Irományai, I. kötet. Budapest, 1948, Athenaeum, 473, 83. számú törvényjavaslat. 26 Országgyűlés Irományai, 1948, 478. 27 Az 1947. évi szeptember hó 16-ára összehívott Országgyűlés Naplója, II. kötet. Budapest, 1948, Athenaeum, 1011. 28 Romsics, 2010, 859. 29 Megjegyzem: ekkor még köztársaság az államforma. 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom