Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
1. Diktatúra és hit
Jeles napok, jeltelen ünnepek püspöki székfoglalójában egy „intézményeiben, világnézetében, hitvallásában színtiszta, integrális kálvinizmus megteremtését”12 hirdette meg. Ravasz számára a protestantizmus szellemi megújulásának kiindulópontja a magyar társadalom egészét átható új reformáció programja lett. Másként fogalmazva, a református identitás történeti-kulturális meghatározottsága mellett hangsúlyosan a reformáció vallásos gyökereinek elsődlegességére, vallásos mivoltának középpontba állítására építve fogalmazta meg a két háború közötti református egyház programját és a társadalmi kérdésekről alkotott nézeteit.13 Kevéssé ismeretesek a program társadalompolitikai vonatkozásai, noha Ravasz már 1921-ben meghirdette a konkurens teóriákkal szemben önálló, sajátosan protestáns karakterű, a marxizmus bírálata mellett erőteljes kapitalizmuskritikát megfogalmazó szociális programjának első körvonalait „a szocializmus evangéliuma — az evangélium szocializmusa” címmel, melyben a marxizmustól megfosztott szocializmust próbálta meg ötvözni az evangélium tanításával. A harmincas évek növekvő szociális feszültségei, az egyre népszerűbb radikális reformtörekvések, valamint az - amúgy is sok szálon a református hagyományokhoz kötődő - népi mozgalommal rokonszenvező, fiatalabb lelkésznemzedék kötődései egyaránt arra késztették a reformkonzervatív püspököt, hogy mind nyíltabban vállalja az erőteljesebb kritikai hangütést a két háború közötti társadalmi-politikai rendszer ellentmondásaival szemben, és - különösen a földkérdésben - szószólója legyen a mélyreható reformtörekvéseknek. Amit ezen a ponton fontos jelezni, hogy a két háború között a szocializmus eszmerendszerérői szóló diskurzus sokkal színesebben volt jelen a református gondolkodásban, mint amennyire ezt számon tartották 45 után. Elég csak a kor ismert lelkészei, pl. Szabó Imre vagy Muraközy Gyula működésére utalni. Ok azonban jellemzően nem szervezeti vagy pártszinten kötődtek a baloldalhoz. Pártpolitikai értelemben nem is tekinthetők baloldalinak, hanem társadalomképükben voltak olyan jegyek, amelyek kapcso12 Dr. Ravasz László Dunamelléki püspök beiktatása alkalmával elhangzott beszédek és imák. Összeállította B. Major János. Budapest, 1921, Dunamelléki Református Egyház- kerület, 35. 13 Ld. Kiss Réka: Ravasz László püspöki működése. In: Reformátusok Budapesten, I. Szerk.: Kosa László. Budapest, 2006, Argumentum, 537-578. 32
