Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
3. Diktatúra és külvilág
Jeles napok, jeltelen ünnepek mondásokkal teli érzéseket fejezett ki ezekkel a szavakkal. Ugyanakkor rendkívül lényeges tényező, hogy a britek, Howe-val az élen, a titkosított külügyi összefoglalóban és a kormányülésre készülve is pozitív fényben kívánták prezentálni a budapesti utat. Ennek jelentősége abban rejlett, hogy így a miniszterelnök is tudomást szerzett róla, hogy érdemes volt nyitni Magyarország felé. A titkosított forrás alapján Howe három fő gondolatot kívánt a kabinet elé terjeszteni. Eszerint a látogatás alátámasztotta a kelet-európai országok közötti variációkat, Magyarország pedig pozitív benyomást keltett határozott szándékával, hogy fenntartsa és kiterjessze a Nyugattal való kapcsolatokat gazdasági és politikai szinten egyaránt.82 A Howe által budapesti tapasztalatai alapján megfogalmazott legfontosabb tanulság pontosan a brit differenciálási politika továbbvitele volt Kelet-Európábán.83 A jelentősen optimista kicsengésű jelentés teljesen mellőzi a negatív magyar jelenségeket, mint például Lázár György fellépését. Margaret Thatcher személyiségét ismerve nem lehet eléggé hangsúlyozni annak esetleges hatását, vajon mi lett volna, ha Howe teljes terjedelemben beszámol a találkozó kevesebb derűre okot adó részleteiről. A sokszor ösztönös alapon politizáló miniszterelnöknek a magyar összeesküvés-elméletek hallatán akár el is mehetett volna a kedve egy esetleges budapesti látogatástól. Geoffrey Howe tehát nemcsak azzal játszott fontos szerepet, amit elmondott, hanem azzal is, amit nem mondott el a kabinetnek és az ekkor még hozzá közel álló kormányfőjének. A jelentés árnyalt megfogalmazásai, illetve maga a budapesti úton mutatott visszafogott, diplomatikus magatartás mind része volt a Geoffrey Howe-féle keleti politikának, ami egyben eleme volt az új, egységes londoni keleti külpolitikának. A brit sajtó és maga a külügyminiszter által a memoárjában84 (nem kevés önbizalommal, hiszen ez a külpolitika Margaret Thatcher jóváhagyása nélkül nem létezhetett volna) használt kifejezéssel élve a „Howe Ostpolitik”, alapjait tekintve, megegyezett a brit külügyi apparátus által régóta szorgalmazott politikával. Eszerint nem lehet egyenlőségjelet tenni Kelet-Európa és a Szovjetunió között, és aktívabb politikára 82 Freedom of Information. Visit to Hungary by the Secretary of State: 12-14 September 1983. Brief for Cabinet Meeting. Foreign Office Papers, ENH 027/3. 83 Uo. 84 Howe, 1994. 204
