Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)

1. Diktatúra és hit

Jeles napok, jeltelen ünnepek

Magyarországon az 1940-es évek második felétől minden évszakra jutott új, hivatalos ünnep. Hogy a legfontosabbakat említsük: március 21-e az 1919-es Tanácsköztársaság évfordulója, április 4-e a „felszabadulás ünnepe” és november 7-e a nagy októberi szocialista forradalom napja, mely leginkább kifejezte azt az árnyat, amely ráborult az országra. November az elmúlás hónapja, ráadásul közel volt november 4-e, a rejtett és lassan feledésre ítélt súlyos gyász napja.15

Az ünnepek hangulatát tovább lehetne idézni. A szervezés, a lebonyolítás, a műveletek biztosításánál azonban fontosabb és érdemesebb kicsit a látszat és a hatás mögé nézni. Miért számított fontosnak a kommunista rendszer számára a jeles napok látványos és hangsúlyos megünneplése, miért övezte kiemelt figyelem az ünnepnapokat? (Mit helyettesítettek valójában, és milyen igényeket akartak tudatosan ezzel pótolni a pártállam hatalomgyakorlói? Pontosabban feltéve a kérdést: mi volt az ideológia ünnepek köré font része, és mi a valódi mozgatórugó, a „hátsó szándék”?)

Minden politikai rendszernek szüksége van legitimációs bázisra, melynek sok eleme a múltban gyökerezik. Kézenfekvő volt a kommunista rendszer ideológusainak olyan történelmi példákra hivatkozni, melyek nem a mitikus múlt távlatában, hanem a közelmúltban történtek.

A XX. századi totalitárius rendszerek működését megelőzően, a hagyományos monarchiák és köztársaságok is kijelöltek és gondos előkészítés után megtartottak állami ünnepeket. (Például Franciaországban július 14-e, Magyarországon augusztus 20-a, március 15-e, az Egyesült Államokban július 4-e.)

Más volt a jelentősége ezeknek a napoknak, mint később a kommunista diktatúra ünnepnapjainak. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a régi, premodern, „polgári” világban az ünnepnapok jelentősége leginkább a vallási ünnepekhez kötődött. Az emberek nagy többsége megtartotta a vallási ünnepeket, a mainál jóval mélyebb lelkiséggel átélve azokat, míg az állami ünnepek inkább szimbolikusak voltak, az újkori államiságot és nemzeti

15 Télen Budapest felszabadulásának ünnepe február 13-án volt, nyáron augusztus 20-a az Alkotmány állami ünnepeként jelent meg.

18