Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
3. Diktatúra és külvilág
Jeles napok, jeltelen ünnepek Miközben Washington ilyesfajta politikai támogatása 1978 előtt szinte elképzelhetetlen volt,58 az azt követő egy évtizedben ez meghatározóvá vált. Az 1989-re már évi 3 milliárd dollárnyi külső finanszírozást igénylő59 „koraszülött jóléti államot”60 1984-től ugyan meghatározó módon japán, nyugatnémet, osztrák és finn bankok hitelezték, ám az USA súlya és befolyása az IMF-ben, illetve az 1982 nyara és 1989 tavasza között 17 kölcsönszerződésben összesen mintegy 1636 milliárd dollárt kölcsönző Világbankban (International Bank for Reconstruction and Development - IBRD)61 cáfolhatatlan, s direkt módon járult hozzá a Kádár János, majd Grósz Károly vezette Magyar Népköztársaság gazdasági talpon maradásához. Ebből a nézőpontból Kádár 1977 decemberi szavai, mely szerint a korona hazatérése több „folyó, napi ügyben, nemzetközi ügyekben kedvezően éreztetni fogja hatását a mi ügyünk javára”, nemcsak lényeg-, de jövőbe látónak is bizonyultak. Az 198362-198463-től a Nyugat felé tudatosan nyitó magyar kül58 Kiváló példája ennek a lengyel csatlakozási kérelem elutasítása. Az USA számára Magyarországnál (mérete, lakossága, stratégiai elhelyezkedése és nem utolsósorban a nagyszámú amerikai lengyel emigráns miatt) hatványozottabban fontos Lengyelország felvételi kérelmét az Egyesült Államok elutasította. Ennek indoklásaként az ellenzéki vezetők fogva tartását és Jerzy Urban szóvivő „kemény” politikai nyilatkozatait (melyek nyilván a hivatalos lengyel álláspontot rögzítették) jelölve meg. MOL KÜM TŰK 4-10 003598 59 MNLOL 4-1 4979-3. 60 Berend T. Iván találó kifejezése. 61 MNLOL 4-1 4979-3. 62 1 983 szeptemberében Budapesten fogadták a CIA korábbi igazgatóját, későbbi amerikai elnököt, akkor Ronald Reagan alelnökét, George Busht. Bár a látogatás/fogadás tényét Moszkva hallgatólagosan tudomásul vette, az alelnök 1983. szeptember 21-ei bécsi, a jaltai világrendet nyíltan és hangosan negáló beszédével a Budapest irányában passzív szovjet magatartás alapvetően megváltozott. Mindezek ellenére 1983. október 6-án a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Nemzetközi Szakosztályában Szűrös Mátyás - elszólásként vagy sem, de - az MSZMP formálódó, önállóbb külpolitikai gyakorlatáról beszélt. Minderről értesülve, 1983. október 28-án, Jurij Andropov éles hangú levelében rótta meg Kádárt, felvetve a Kreml számára legevidensebb kérdést: „Mi ez: végletes politikai naivitás vagy valami ennél rosszabb?” Huszár Tibor: Kádár János politikai életrajza, II: 1957-1989. Budapest, 2003, Kossuth Kiadó, 295-296. 63 Az akkor az MSZMP Külügyi Osztályán dolgozó Kovács László szerint 1984 volt a magyar külpolitika „nagy éve”, hiszen ekkor, egy évben látogatott Budapestre Bettino Craxi olasz, Margaret Thatcher brit, Helmut Kohl nyugatnémet és Wilfried Martens belga miniszterelnök. 184
