Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
3. Diktatúra és külvilág
Jeles napok, jeltelen ünnepek társai.” A téma érdemi tárgyalásakor maga Kádár a következőképpen reagált: „Azt ajánlom, hogy Losonczi elvtárs fogadja a küldöttség vezetőjét. Ha az USA külügyminisztere jön ide, akkor fogadom, a küldöttséget nem. Ha az elnök külön megbízottjának külön megbízása van, hogy felkeressen, akkor fogadom. A küldöttséget fogadja Losonczi elvtárs.” Mindezeket figyelembe véve a felmerülő probléma az, hogy ezek után a koronát Budapestre kísérő Cyrus Vance amerikai külügyminisztert Kádár János végül miért nem fogadta. Bármi is befolyásolta a magyar főtitkár döntését, az valamikor az elkövetkezendő két hétben történt, és volt hatással Kádárra, ugyanis az 1977. december 28-ai PB-ülésen, az 1978. január 6-7-i budapesti program véglegesítése után, Kádár bejelentette, hogy 1978. január 1-től 21-ig szabadságon lesz, s hogy távollétében (jelzésértékűén?) Biszku Béla fogja helyettesíteni;49 majd ennek megfelelően Kádár valóban nem vett részt a PB következő, 1978. január 10-ei, az amerikai delegáció látogatását értékelő ülésén.50 A magyar-amerikai iratanyagból Kádár döntését befolyásoló esemény vagy - a korábbi programhoz képest - változás nem azonosítható. Lehetséges, hogy magyarázatként elegendő Kádár (szintén reálpolitikusi habitusához tartozó) pragmatikus megközelítése, mely Kovács László szerint „semmi olyat nem érdemes tenni, ami gyakorlati hasznot nem hoz, de Moszkvát ingerli”-ként51 foglalható össze; s felmerül az ez idáig publikusan fel nem vetett (akár további kutatást igénylő) szovjet nyomás lehetősége. Úgy tűnik, a Kádár 1978. január 6-ai távolmaradásával kapcsolatos bármely „rejtély” helyett a főtitkári-külügyminiszteri találkozó elmaradása a valóban érdemi választ igénylő, negyed századdal később is megválaszolatlan talány.52 Szent István koronája és a regáliák hazatérésének története ugyanakkor az 1978 januárjában lezáruló folyamaton túlmutató jelentőségű. A magyar 49 MNLOL 288. f. 5/734. ő. e. 50 MNLOL 288. f. 5/735. ő. e. 51 Interjú Kovács László korábbi külügyminiszterrel, 2014. 01. 28. és 02. 05. Publikálatlan. 52 A Kádár-Vance-találkozó elmaradta még akkor is érthetetlen, ha az amerikai fél direkt módon nem kérte/kezdeményezte azt. A fentiekből egyértelmű, hogy a magyar főtitkár hajlandóságot mutatott az amerikai külügyminiszter fogadására, és politikailag teljesen illogikus (és szokatlan) lett volna nem élni a lehetőséggel - főként annak tükrében, hogy a későbbiekben hányán és hányszor próbáltak amerikai részről Kádár Jánoshoz el-/bejutni. 182
