Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
3. Diktatúra és külvilág
korona hazatérése bizonyosan késedelmet szenved.36 37 Az ekkor az V. Területi Főosztályról Bartha Jánossal Wilgis első beosztottja kíséretében egyeztető amerikai nagykövet rögzítette, hogy az átadás helyszíne Budapest, melyen belül - nyilván kormánya nevében - helyszínként a Parlamentet javasolta. A nagykövet azt is jelezte, hogy 1978 elején Vance külügyminiszter esetleges lekötöttsége miatt talán Averell Harriman (korábbi moszkvai amerikai nagykövet) lesz az, aki Carter elnök külön megbízottjaként Budapestre kíséri Szent István koronáját.38 Ugyanezen a megbeszélésen a magyar fogadóbizottság összetételét érintve Kaiser „kissé félszegen felvetette”, hogy annak vezetője esetleg nem egy „nemzetközileg jól ismert személy” lesz-e.39 Bár a magyar irat szerint a nagykövet nem nevezte nevén Kádárt, mégis bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nyugaton addig gyakran csak „Budapest mészárosaként”40 említett magyar főtitkárra célzott. Kádár részvétele az átadási ceremónián amerikai szempontból nem gyakorlati, hanem bel- s egyszersmind külpolitikai és diplomáciai kérdés volt - fajsúlyúkat tekintve ebben a sorrendben. Hogy mennyire így volt ez, jól mutatja az 1977 novemberében hirtelen egymásra torlódó események sora. A Kaiserék november 2-ai egyeztetését követő napon, 3-án, egy a zárt körben ekkor ismertetett elnöki döntéssel egyet nem értő ohiói képviselőnő, Mary Rose Oakar kiszivárogtatta a Carter-adminisztráció döntését a sajtónak, melynek eredményeként azt november 4-én kényszerűen nyilvánosságra hozták, holott az eredeti tervek szerint a hivatalos bejelentésre csak néhány nappal a korona Budapestre való érkezése előtt került volna sor.41 Az Amerikában felzúdulást és sokak részéről tiltakozást kiváltó ad hoc helyzetben Kádár saját rendszere szimbólumaként még inkább „kiélesedett”, s személyes megjelenése vagy távolmaradása egyre inkább a közelgő átadás központi elemévé vált. Kávássy János Előd: „Most nézzük a mi oldalunkról” 36 Ezt 1977. október 27-én jelezték Pújának. MNLOL 001100/14 37 MNLOL 001100/13 38 Uo. 39 Uo. 40 A távolról sem hízelgő „Butcher of Budapest” címet a nyugati zsumalizmusban valójában több, az 1956-os forradalom és szabadságharc véres leverésében aktív személyre is alkalmazták: szovjet részről Hruscsovot, Mikojant és Andropovot is nevezték így. 41 MNLOL 001100/15 és Nagy, 2003. 177