Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
3. Diktatúra és külvilág
zetbiztonsági tanácsadó számára készült feljegyzésében az alábbiakat olvashatjuk: „A korona a magyar nemzet tulajdona, és magyar nemzeti kincs, mely a második világháború vége felé került amerikai őrizetbe. A Magyar- országon fennálló megoldatlan helyzet és a krónikusan feszült amerikaimagyar viszony időszerűtlenné tette a korona visszaadásának kérdését, s így az az USA-ban maradt megőrzésre. Hosszúra nyúlt koronaőrizetünk és annak végleges hazatérése rengeteg érzékeny szemponttal bír. Az utóbbi években, ahogy az Egyesült Államok és Magyarország közt a kapcsolatok fokozatosan javultak, a magyar kormány felvetette a korona visszajuttatásának ügyét. Hivatalosan utoljára 1965-ben vetették fel, de beszélgetésekben az óta is újra és újra szóba kerül. A magyarok bizonyosak abban, hogy megértjük afeletti aggodalmukat, hogy 'valamikor' visszakapják. [...] Múlt évben [1970 - K. J. E.] Szent István születésének millenniumát ünnepelték, s egyáltalán nem váratlanul voltak sajtótalálgatások, hogy az USA komolyan fontolgatja Szent István koronájának visszaadását, mely 1945 májusában [a hónap, mint láttuk téves - K. J. E.] került az amerikai erők kezére. Ezen spekuláció, visszahatásként, az amerikai magyarok érdeklődések áradatát indította el, követelve, hogy ne szolgáltassuk vissza a koronát.”18 Sonnenfeldt ezután sorra vette a korona visszaadása mellett és az ellen szóló érveket. Utóbbihoz, legfontosabbként, annak az amerikai belpolitikára gyakorolt hatását emelte ki: az amerikai magyar szavazatok legnagyobb részének elvesztését, illetve az egyéb „rab nemzetek [Captive Nations, az amerikai, a szovjet zónából menekült kisebbségek - K. J. E.]”-re gyakorolt negatív hatást. A visszaadás ellen szólt továbbá, hogy a „kormányzati/alkot- mányos hatalom legfőbb szimbólumaként” a koronának nem Kádárékhoz, hanem egy későbbi, legitim kormányzathoz kellene majd visszatérnie az 1945-től való (meg)őrzés morális lényegével összhangban; s hogy a korona egy kelet-európai rezsimnek történő visszaadása a hidegháborús status quo elismerését jelentené; végül hogy a korona, az amerikai-magyar kapcsolatok további fejlődése után kellene hogy hazatérjen. Ezekkel szemben, a Sacra Corona visszaadása mellett szólt, hogy „a belpolitikai problémák most - 25 év után - kezelhetők”, s hogy „a külügyi kapcsolatok szempontjából megenKávássy János Előd: „Most nézzük a mi oldalunkról” 18 Foreign Relations of the United States, 1969-1976, Volume XXIX, Eastern Europe, Eastern Mediterranean, 1969-1972, 116. dokumentum, https://history.state.gov/historical- documents/frusl969-76v29/dll6 (Utolsó letöltés: 2015. július 29.) 171
