Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
1. Diktatúra és hit
Szikszai Rózsa-Katalin megállapításai szerint az idő nem más, mint kulturális vagy társadalmi képződmény, tehát amennyi kultúra vagy társadalom létezik, annyi féle az idő is.2 Ez alapvetően meghatározza az időhöz való személyes viszonyulást is. Az egyén számára többféle idő is létezik: létezik egy körkörös idő, az a fajta idő, amelyik egy helyben áll, nem visszahozhatatlan és nem halad (kvázi állandó), van egy múló, befejeződő idő (lineáris), amit inkább homokórához szoktak hasonlítani (tehát mérhető, ill. maga a mértékegység), a harmadik pedig a folytatódó, ciklikus idő, amely ha meg is szűnik, bizonyos fázis után ismét kiújul.3 Az ünnep a kulturális emlékezet elsődleges szervező formája volt az írás nélküli társadalmakban, az időt köz- és ünnepnapokra választotta szét, de az írásos kultúrák emlékezete is mindennapi és ünnepi emlékezésre tagolódik.4 „Az ünnep összekapcsolja a múltat, a jelent és a jövőt, s ezzel értelmet ad az emberi életnek. Az ünnep szükségképpen kapcsolatot teremt a múlttal és a jövővel.”5 A népszokásokban felbukkanó időpontok elsősorban átmenti periódusok, természeti jelenségek, pl. napfordulók, amelyek a ciklikus időhöz sorolhatók. Ezek olyan időpontok, melyek arra irányulnak, hogy átvezessék az egyént az egyik életszakaszból a másikba, pl. szilveszter éjszakáján zajló szokások (zajkeltés, regölés) átvezetik az egyént az óesztendőből az új- esztendőbe. Ilyenkor a profán idő felfüggesztődik, és érvénybe lép a szakrális idő, a káoszba6 való visszatérés, ami majd újból rendet teremt. Paul Connerton szerint a rítusok értéket és értelmet adnak azok életének, akik Jeles napok, jeltelen ünnepek 2 Szikszai Rózsa-Katalin: A kommunizmus ünnepeinek tér- és időhasználata Mezősám- sondon az 1970-es-l980-as években, http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_ma- gyarsag/2010/ro/csiki_2009_neprajz_muzeologia/pages/004_Szikszai_Rozsa_Katalin.htm (Utolsó letöltés: 2015. július 29.) 3 Voigt Vilmos: Az idő szerepe a magyar folklórban. In: Közelítések az időhöz. Tanulmányok. Szerk.: Árva Judit, Gyarmati János. Budapest, 2002, Néprajzi Múzeum, 119-133. Tabula könyvek 3. Idézi Szikszai Rózsa-Katalin. 4 Jan Assman: A kulturális emlékezet. írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest, 1999, Atlantisz Könyvkiadó, 57. Idézi Szikszai Rózsa-Katalin. 5 Barna Gábor: Idő és emlékezet. In: Árva-Gyarmati 2002, 152-171. Idézi Szikszai Rózsa-Katalin. 6 A káosz itt eredendően létező őskáoszt jelent, a kozmosz előtti „rendetlenséget”, mely azonban nem zűrzavar! 14
