Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Nagymihály Zoltán: Törésvonalak és utak a „légüres térben”
Nagymihály Zoltán: Törésvonalak és utak... velük ezeket, akkor senki sem moshatja le róla, hogy antiszemita”,16 Bár a megfigyelés tartalmaz a valósághoz közeli megállapításokat, és valószínűleg jól rögzít bizonyos törésvonalakat, a valóság sok esetben ámyaltabbnak bizonyult. Az elemzés során semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a jelentések nyilvánvalóan koncepciót - akár esetleges „reményeket” és további lehetséges irányokat is - tükröznek. Bár a Látóhatár szerzői valóban nem nagyon „keveredtek” a negyvenötösökkel, nyilvánvalóan megengedhetetlen torzítás utóbbiak esetében un bloc nyilas emigrációról beszélni. Borbándi visszaemlékezésében maga is úgy értékelt: a világháború után azonnal kiérkezőknek csupán töredéke volt nyilas. Az általánosítást azért is érdemes kerülni, mert többek között Horváth Béla sem tért vissza 1945 után Magyarországra, ahogy a felvidéki Ölvedi János sem. Előbbi a Látóhatár szerkesztője volt, utóbbi pedig számos nagy jelentőségű publikációval jelentkezett a nemzetiségi kérdésről (főleg annak szlovákiai vetületeiről) a folyóiratban. Bár a Látóhatártól egyértelműen jobbra álló Nemzetőrrel valóban voltak éles, a sajtóban is zajló viták, ezeken túlmenően a személyes kapcsolat szívélyesnek volt mondható - Borbándi később több alkalommal Tollas Tiborral együtt járta az emigráció magyar közösségeit.17 Az sem igaz, hogy a Látóhatár/Új Látóhatár ne segítette volna az ötvenhatosok beilleszkedését, és ne engedte volna őket szóhoz jutni. Rögtön az első, forradalom utáni számban jelentkezett Kiss Sándor, Máté Imre, Ignotus Pál, Faludy György és Aczél Tamás, Nyeste Zoltán pedig az „új emigráció”, a Magyar Forradalmi Tanács programját ismertette.18 Hamar megjelent a lapban és a későbbiekben állandó szerzővé vált Sztáray Zoltán (később főmunkatárs, szerkesztő és az amerikai terjesztés elsőszámú felelőse is lett), Határ Győző, Márton László és András Sándor is. A jelentésben szintén emlegetett „népi-urbánus vita” felelevenítését Ignotus indí16 „Virág Károly” ín. ügynök jelentése Szolnoki rendőr főhadnagynak, 1961. szeptember 15. Uo. 73-81. 17 BORBÁNDI, 2000, 446^147., 463^464. 18 Magyar Forradalmi Tanács: 1957. január 5-én megalakult ötvenhatos emigránsszervezet. Elnöke Kéthly Anna, társelnöke Kővágó József, alelnöke Király Béla lett. 1957 végéig működött, 1958 márciusábannagyrészt beolvadt a régebbi emigránsokat is magában foglaló Magyar Bizottságba. BORBÁNDI, 1985, 249-256. 79
