Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai
geopolitikai felállást. Az eredetileg 1943 és 1945 között írt esszében Bibó közös múltról, közös sorsról írt sajátos pesszimista stílusában, mégis bízva, hogy a régió mérgezett levegője nem menthetetlen. Összehasonlítva elképzeléseit Hodza-ével megállapítható, hogy bár a szlovák kabinetpolitikus és a magyar politikai gondolkodó koncepciója számos kérdésben eltért - pl.: a Versailles-i békerendszer megítélése, a kisebbségek helyzete, nemzetállamok szükségessége -, mindkettőjüket egy újfajta, a kisnemzetek önrendelkezésén alapuló regionális berendezkedés vágya hajtotta (ekkor már legalábbis).96 Végezetül jegyezzük meg, hogy míg érdekes módon a középosztálybeli és/vagy értelmiségi háttérrel rendelkező (Németh, Szabó, Féja, Bibó, Ko- dolányi), vagy oda emelkedő (Kovács) írók légvárai egyre nyilvánvalóbbá váltak, addig a naiv elképzelések terén meglehetősen termékeny, paraszti mivoltát öntudatosan vállaló Veres Péter a sokat hivatkozott parasztság radikális belpolitikai reformok által megszüntetendő tájékozatlansága miatt emelt szót. Megfontolandó véleménye szerint ugyanis e reformok nélkül semmiféle realitása nincs a regionális összefogásnak.97 Ettől függetlenül a transznacionális tervek sorsa elsősorban nem a parasztságon állt vagy bukott. Bár a fentiekben nem volt mód a „dunatáji ösz- szefogásra” hivatkozó összes magyar (korántsem csupán népi) szerzővel foglalkozni, az együttműködés a legtöbb esetben még a népi gondolaton belül is a revízió valamely formáját kombinálta volna a különböző konföderációs elméletekkel. Vagyis egyrészt csak az irrealitás és a nagypolitika, valamit a társadalom érdektelensége tekinthető közös nevezőnek, másrészt a magyar szerzőknél hasonlóképpen „lejtett a pálya”, mint Hodza esetében láthattuk, noha a pőre geopolitikai argumentációnál meggyőzőbbek az etnikai érvek 98 A tragikus végeredmény azonban nem kétségbeesett politiMagyar Látóhatár 96 NIC, Milan: Milan Hodza és Bibó István: két elképzelés a II. világháború utáni Közép- Európáról. Pro Minoritate, 1997 (különszám), 69-72. 97 PÉTERFI: i. m., 186-190. Regionális kontextusban mindezt megerősíti: IONESCU: i. m., 113-114. 98 Jócsik Lajos épp e hungarocentrikus látásmód miatt támadta az egyébként européer patrióta Szabó Zoltánt. JÓCSIK Lajos: A felvidéki magyarság és Közép-Európa (1939) = Kelet Népe: 1935-1942. Szerk. MEDVIGY Endre, Kossuth, 1986, 204-205. Itt jegyzendő meg, hogy Jerzy Snopek - erősen vitatható - megállapítása szerint a magyar Közép-Euró- pa-gondolat egyenesen a Szent István-i birodalom esetleges visszaállításával kapcsolódott 70
