Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)

Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai

tendenciának is vehető, ellenben az már komoly eltérés a régió agrárpo- pulizmusához képest, hogy csupán 1939-ben alakult meg a magyar népi mozgalomhoz leginkább - noha nem kizárólagosan - kötődő pártalakulat, a Nemzeti Parasztpárt. Ennek ellenére a „harmadik út”, „harmadik oldal”18 gondolata korántsem egyszerűsíthető le pártokkal, osztályelméletekkel, vagy a Hofstadter-féle sematizáló olvasattal, hiszen a népiek egyrészt épp a kapitalista-szocialista és a fasiszta-kommunista dichotómiákra igyekeztek ideológiai választ adni a parasztság felemelésének alapvetően demokratikus igényével, másrészt a már a századelőn kirajzolódó ideológiai-politikai szekértáborokon túlmutató alternatívákat is keresték.19 „Az irodalom társadalmi felelősségének átérzése”20 új viszonyrendszereket eredményezett, amennyiben a népiek - Némedi Dénes szavaival - „nem egyszerűen két politikai vonal között vagy mellett kerestek egy harmadikat (ez örökkön ismétlődő jelensége a politikának), hanem társadalom, irodalmi nyilvánosság és politikai rendszer viszonyát próbálták újrafogalmazni.”21 Méghozzá radikálisan, hiszen „sorseseményüknek”22 az első világháború és az azt követő szélsőséges, egymást tagadó változások tekinthetőek, tehát egyfajta konstans válság, melyre már nem tartották érvényesnek a 19. századi liberális-konzervatív válaszokat. Maguk a népiek hangsúlyozták is nemzedéki jellegüket, sőt nemzedéken belüli töréseket is regisztráltak a harmincas évek örvénylő értelmiségi közéletében (lásd a „húszévesek” és a „harmincévesek” konfliktusát). Ezeket a generációs konfliktusokat a modem tudásszociológia23 és a

Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai

parasztpártokat Ghiţă Ionescu egyenesen „catch-all” pártoknak nevezi. IONESCU, Ghiţă: Eastern Europe = Populism. Its Meaning and National Characteristics..., 112.

18 Németh Lászlótól származik a kevésbé ismert „harmadik oldal” kifejezés, lásd: BÉKÉS: i. m., 99-112.

19 BARTHA Ákos: A Nagy Háború, füstje. Hitel, 2014/2, 15.

20 BORBÁNDI Gyula: A magyar népi mozgalom: a harmadik reformnemzedék, Bp., Püski, 1989, 126.

21 NÉMEDI Dénes: A népi szociográfia: 1930-1938. Bp., Gondolat, 1985, 16.

22 E fogalomhoz lásd: TENGELYI László: Élettörténet és sorsesemény. Bp., Atlantisz, 1998.

23 Ezt a szempontot legutóbb Bognár Bulcsu boncolgatta a népiek kapcsán: BOGNÁR Bulcsu: A paraszti válság és a harmadik utas válaszok: Erdei Ferenc, Illyés Gyula, Szabó Zoltán a népi szociográfusok mozgalmában. Korall 36 (2009), 141-160, különösen 141- 144.

51