Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai
Magyar Látóhatár Ennek ellenére már az első populizmuselméleti monográfiában megjelent az a belátás, miszerint a populizmus elsősorban nem irány, hanem a politikai kultúra egy olyan „népcentrikus” dimenziója, mely sokféle ideo- lógiájú mozgalomban ölthet testet.3 Tanulmányomban e dimenziók regionális hagyományrendszerét, vagyis a kelet-(közép-)európai népiség összefüggéseit igyekszem felvázolni. Célkitűzésem azért sem tűnik haszontalannak, mivel koránt sincsen konszenzus a regionális parasztmozgalmak „népiségét”, „populizmusát” illetően. Bibó István egyrészt kritizálja Bor- bándi Gyulát, amiért „a magyar népi mozgalom csaknem teljesen eredeti voltát” hangoztatja könyvének 1976-os, német nyelvű kiadásában,4 másrészt úgy véli, „nem kétséges, hogy a magyar népi mozgalom, a múlt századi narodnyikokat nem számítva, az e századbeliek között messze a legérdekesebb és leggazdagabb” volt. Érvei között szerepel „a magyar parasztságnak, mindenekelőtt az igen nagy számú szegényparasztságnak még keleteurópai összehasonlításban is példátlan mértékű anyagi és szellemi nyomorúsága” (ami nyilvánvalóan nem állja meg a helyét ebben a formában), a népiek gazdag szellemi tevékenysége, a nyugat-európai és amerikai popu- lizmussal rokon harmadikutasság később nagy karriert befutó tézise, illetve egy feltételes módú megállapítás, miszerint „egyenletes fejlődés esetén egy igen gazdag és eredményes politikai reformkor inspirálója lehetett volna” a magyar népi mozgalom.5 6 Érdemes górcső alá venni két jelenkori vélekedést is (szigorúan szakmai berkekből). Trencsényi Balázs szerint a magyar „népi mozgalom ideológiája egyáltalán nem unikális jelenség, hanem a két világháború közötti kelet-európai politikai gondolkodás egyik leginkább meghatározó eszme- áramlata, az agrárpopulizmus sajátos helyi változata”, vagyis „a magyar po3 WORSLEY, Peter: The Concept of Populism = Populism. Its Meaning and National Characteristics, IONESCU, Ghiţă, GELLNER, Ernest eds., Weidenfeld and Nicolson, London, 1969,212-251. 4 Lásd: BORBANDI Gyula: Der ungarische Populismus, Mainz, V. Hase & Koehler, 1976. 5 BIBÓ István: Levél Borbándi Gyulához = B. L: Válogatott tanulmányok, szerk. VIDA István, NAGY Endre, Bp., Magvető, 1986, III. kötet, 299-300. 6 Vagyis a magyar „népi mozgalom a régió majdnem minden agrárpopulista diskurzustípusát felvonultatta: Kerek Mihály technokrata reformizmusától Veres Peter időnként 46
