Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Gróh Gáspár: Irányok, értékek
Magyar Látóhatár meghatározni, mit tekinthetünk a magyar szociográfia kezdetének, és met- től számíthatjuk történetét. A többi közt azért sem, mert a szociológia és a szociográfia nem vált el annyira egymástól kezdetben, mint napjainkban” (91). Tetejébe a „magyar irodalom sohasem volt szegény olyan szépprózai művekben, amelyek szerzői társadalmi jelenségeket írtak le, és a lakosság valamely rétegének életviszonyait művészi eszközökkel elevenítették meg” (93). Borbándi Orbán Balázs klasszikusával, A Székelyföld leírásával kezdi. Kezdhette volna akár Apor Péter Metamorphosis Transsylvaniae')á\a\ is. A lényeg az marad, hogy a magyar irodalmi hagyománytól nem idegen egyfajta valóságfeltáró-rögzítő vonulat. Az pedig kifejezetten jellemzője, hogy jó romantikus hagyományt folytatva változtatni akar. Olyannyira, hogy ezt a küldetést kiemelten fontosnak tartja: nem véletlenül írt tanulmányt Szabó Dezső Az irodalom: társadalmi funkció címmel. IX. A népiek gondolkodását, társadalomképét illetően kulcskérdés a Horthy nevével jellemzett korszak megítélése. Az 1920-1945 közti negyed század megnevezése is része az emlékezetpolitikai harcnak, ha egyáltalán sikerül az ütközésig jutni, és nem magától értetődően hangzik el a Kommün bukása után Bécsben megfogalmazott, majd Moszkvában megerősített és az orosz re-export után uralkodóvá tett megnevezés: „Horthy-korszak”, „Horthy rendszer”. Az ellenforradalmi rendszer megjelölés talán még vállalható is lenne, a „forradalmak” (Károlyi+Kommün) után az anciene regime hívei ezt a bélyeget maguk is vállalták, de utóbb (főleg 1956 után!) a „forradalom=jó”, az „ellenforradalom=rossz” sulykolása olyan tartós szemléleti és értékelési zavarokat eredményezett, amelyekből máig nem sikerült kijutni. A Kun Béla-, majd likvidálása után a Rákosi-féle rendszerbírálat a kommunisták 1919-es vereségélményére, a bukást elfogadni nem tudó revan- sizmusára épülő paradigma számára Horthy maga az ördög. Következésképpen a kommunisták számára ördögi minden, amit ő csinált, így az a rendszer is, amelyik a magyar bolsevikok szakmai értelemben dilettáns, de fenyegetéseiben professzionális rémuralmát követte. Ezért a szóban forgó negyedszázad rendszerét, annak felépítőit, az azt jegyző kormányzót minden lehetséges eszközzel le kellett járatni. így lett politikai karaktergyilkosság áldozata Horthy, és az uralmával jellemzett negyedszázados korszak. 30
