Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Bertha Zoltán: Nagyváradtól Szárszóig
Bertha Zoltán: Nagyváradtól Szárszóig szellemi magasságához alkalmazkodhatik, mert különben a kis nemzet elveszíti létjogosultságát.”32 A magyar életformát magyaroknak kell megteremteniük, és semmiféle átalakulás nem követelheti tehát lelkünk és szellemünk kiürítését, népegyéniségünk megtagadását. A harmadik út kérdése körül kiélesedő vitában Veres Péter a gyarmatosítottság sorskérdésére érzékenyen és a harmadik oldal (mint mindig jelenlévő eszme, de „sohasem történelemcsináló tényező”) iránt megértőén bár, de alapjában úgy véli, hogy ennek a harmadik oldalnak most mégis szükségszerűen másodikká kell válnia, mert ez a „tömegmozgalmak belső logikája: aki nincs velünk, az ellenünk.”33 Duna-völgyi népek, kisebbségi sorsok Analóg módon vetődött fel és értelmeződött a megmaradás ügye a nemzetiségi kérdések - a visszacsatolt, illetve a továbbra is kisebbségi sorban élő magyarság - vonatkozásában. „A magyarságnak az önkormányzat mellett másik ősi politikai élménye a föderatív hajlam ”, állította Féja Géza, s ezt a megoldást, a föderáció gondolatát ajánlotta az együtt élő kisnépek számára; óva intve a magyarságot attól a naivitástól, hogy ne vegye észre, amikor az „átszellemült” igazságtörekvésével szemben fegyvert szegeznek rá, amikor a „föderatív jobb” nyújtására „imperialista ököl” a válasz. „Nagyon vigyázzunk, hogy ebben az esetben ne álljunk puszta kézzel s ne legyünk reánk fe- nekedő imperialista hajlamok martaléka.”34 Az alaptörekvés: az etnikai létezés történelmi biztosítása a változó társadalmi körülmények között is. A „szocializmust magyar módra” elfogadó erdélyi Bözödi György is ezt boncolgatja (ugyancsak későbbi korok fejleményeinek tükrében beigazolódó éleslátással), amikor a nemzetiségi egyenjogúság terén a mindenkire vonatkozó kölcsönösség és viszonosság követelményeit hangsúlyozza, aggodalommal arra tekintve, hogy a megvalósulás előtt álló „szocializmus tana, mely nem ismer nemzeti vagy éppen nemzetiségi különbséget, általános közép-európai érvényesülése esetén nem jelentené-e a magyarság állásainak feladását, szerepének és jelentőségének csökkenését? A magyarság nemzetiségi viszonylatban az egyenlőség révén nem fölfelé emelkednék, hanem le32 Féja Géza jolszólalása. Uo. 225-226. 33 Veres Péter hozzászólása. Uo. 55. 34 Féja Gézafölszólalása. Uo. 224-225. 211
