Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Bertha Zoltán: Nagyváradtól Szárszóig
gyár természet emberséges alapvonásaira: „aki azt mondja, hogy ennél vagy annál a világfordulatnál ő vagy övéi ezt és ezt fogják fölakasztani: az nem magyar. Aki azt mondja, hogy bármi lesz a háború vége, engem föl fognak akasztani, arról elhiheted, hogy magyar.” S „a nagy ellenség ellen nagy lelket kell növeszteni”; a kisebbségi embernek, „akár magyar vagy holland vagy hindu”, „hűségben, halálra szántságban, áldozatkészségben” kell fokozottan felfegyverkeznie - fogalmazódnak az erkölcsi létszemlélet, a példaadás, a mintaélet alapintelmei. És a népi szolidaritáséi: hogy azokhoz kell ragaszkodni, „akik - milliós szórványaikon - mindig lenn fognak maradni”. Egyfajta „aktívabb gandhizmusra” szólít fel Németh László, a jézusi ihlető- dés erejére hivatkozva. És sajátos (s az Iszonyban érzékletesen kiteljesedő) morálontológiai, kultúrantropológiai nézeteire: hogy az embernek és kultúrájának feladata: „a világ növényi alaptermészetét helyreállítani: az állatvilág ragadozó kedvét a növények csendesebb erkölcsére szorítani”. A gyilkoló ösztönt megzabolázó organikus növésfolyamatra, a „teremtő igénytelenségre”, a ragadozást megfékező „növényemberségre”. A kisebbségiség társadalmi, nemzetpolitikai, morálteológiai elmélete így teljesedik ki létbölcseleti és üdvtani igazságokká Németh László élet- filozófiájában - a példaállítás küldetéses éthoszával. A mélymagyarságban és a mély kelet- vagy közép-európaiságban megmerítkező szellem szövetkezhet és fonódhat össze igazán az egyetemes kultúra morális és spirituális távlataival, az „európai vallással”,6 az „Öreg-Európa”7 felől sugárzó eszményeket megőrző és megélénkítő törekvésekkel - Kelet és Nyugat időtálló szintézisét megteremtve. Bertha Zoltán: Nagyváradtól Szárszóig 6 Uő: Nyugat és Bizánc. In: Uő: Életmű szilánkokban I-II. Bp., Magvető és Szépirodalmi, 1989,1.459. 7 „Öreg-Európa és Kelet-Európa fundamentumára állítani a magyar műveltséget”; „A Magyarság és Európa ennek az Öreg-Európának a felbomlásáról és feltámasztásáról szól. Az Utolsó kísérlet olvasói is tudják, hogy annak ez a középkorból itt maradt Mélymagyar- Európa a központi eszméje”; „mi a mélymagyarság kulturális és társadalmi feltörésétől várjuk azt a forróbb, keletibb 'mélyeurópaiságot', amellyel az európai művelődésbe nem mint Nyugatért rajongó balkániak, hanem mint új vért hozó 'közbeszólók' kapcsolódhatunk be.” Uő: Fantomok ellen. In: Uő: Sorskérdések, i. m. 494., 495. 201
